Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

A törökök elismerték a magyar hatóságoknak nemcsak az adószedési jogát, hanem bizonyos esetekben a keresztények feletti ítélkezési jogát is.

46 Pápay János Pest vármegyei szolgabíró 1660-as levele szerint az istenkáromlók ellen két esetben a város járjon el, de harmadszor már jelentsék a megyének az ügyet. Ugyancsak a szolgabírói körlevél foglalkozott a városokban lakó nemesek „taxájának" a beszedésével, és felhatalmazta a körösi és kecskeméti bírákat, hogy működjenek közre a nem fizetők elleni intézkedésekben. A vármegye gyűlésre is berendelte a hódoltsági helységek képviselőit, és megkövetelte tőlük az országos rendelkezések végrehajtását. 47 Szervezetileg a várost járásokra és tizedekre osztották, de a kétféle felosztás alapelveit nem ismerjük. Az utcaneveket nem is tartották nyilván, az első hivatalos utcanév-adás csak 1850-ben történt.

48 A városi nyilvántartások egy része 1689-től, másik része 1755-től tizedenként (később házszámonként) készült. Hornyik járásokat egyáltalán nem említett, szerinte legrégebben négy, majd hat tized volt, a XVIII. században a számuk nyolcra, majd a XIX. század elején 11-re nőtt.

49 Ezzel szemben 1689-ben 20 tizedet említenek az iratok, igaz, hogy a XVII. század 60—80-as éveiben a négyes felosztás érvényesült a járások („pars") esetében. A négy járás és a húsz tized viszonyát az esküdtek neveinek összevetésével sikerült tisztázni. Tehát 1689-ben az első járásba tartozott az első négy tized és az 5. tized egy része. A 2. járás magába foglalta az 5. tized másik részét és a 6. —10. tizedet. A 3. járás a 11—15, a 4. járás pedig a 16—20. tizednek felelt meg.

50 1700-ban már csak 18 tizedet találunk a robotlajstromban.

51 A járásokra osztásnak a nyomát pedig csak az a szokás őrizte, hogy továbbra is 4 kisbírót választottak. A járások és tizedek számozását (és kiterjedését ?) viszonylag gyakran változtatták, amennyire a szórványos adatokból következtethetünk. Az 1689-es esküdt névsort összevetve a 4 „pars" szerint készített adókönyvvel, kiderül, hogy 46 HORNYIK í. m. II. köt. 345—346.1. az 1629. évi török levél fordítása: „ .. . Meghatalmazás adatot

4 arra nézve, hogy a határaikon útlevél nélkül csavargó tolvajokat megfoghassák s megbüntetés végett... ha török a bégeknek és hakimoknak, ha ... keresztyén részről valók, a Palatínusnak s magyar kapitányoknak (kapudan) adják őket át." Ugyanakkor jogot kaptak arra is, hogy az ellenszegülőket,.vérpénz" nélkül megölhessék. 47 BKML Jegyzőkönyvmásolat 1660. január 9-i megyei körlevél, idézi HORNYIK i. m. II. kötet 485—487.1. A nemesi taksa beszedésével a körösi Kövér István és a kecskeméti Bán Gergely urakat bízták meg. 48 BALLÁ János: Kivonatok Kecskemét város Tanácsának jegyzőkönyveiből 1665—1872. c. kéziratos kötet 1014. 1. szerint 1850. március 4-én határoztak az utcák elnevezéséről és a házaknak számtáblákkal való ellátásáról. Korábban 1847-ben és 1848-ban is foglalkozott a tanácsülés a kérdéssel, de végrehajtására nem került sor. U. o.. 998.1. 49 HORNYIK: Gazdaságtörténet i. m. 20.1. 50 1689-ben járásonként közölték az esküdt tanácsbeliek névsorát. BKML IV. 1506. Kecskemét város főbíráinak iratai, a) Főbirói számadáskönyvek (továbbiakban : Főbírói számadáskönyvek) Vegyes töredékek között. Ugyanebből az évből a rendkívüli adókönyv a 20 tized szerint sorolta fel a lakosságot. (Lásd 34. sz. jegyzet) 51 BKML IV. 1504. Kecskemét város Tanácsának iratai, o) Közmunka-összeírások. Robotlajstromok (továbbiakban: Robotlajstromok) 1700. évi kötet. 2 Bács-Kiskun megye múltjából II. 17