Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században
időközben megváltoztatták a járások számozását. 52 Mind a járások, mind a tizedek gyakori változtatásánál arra kell gondolnunk, hogy megközelítően azonos nagyságú egységek kialakítására törekedtek, és az átszervezések ennek érdekében történtek. Erre vall az 1689-es 20 és az 1700-as 18 tized viszonyának alakulása is. A 20 tized valószínűleg egy belső (páratlan számú tizedekből álló) és egy külső (páros számú tizedekből álló) kört alkotott, ezt támasztja alá, hogy a páratlan számú tizedekben viszonylag több gazdagabb és aránylag kevesebb szegény adózó lakott. 53 Kecskemét város — mint említettük — a XVI—XVII. században a főbíró és a Tanács irányítása alatt állt. A Tanács tagjai voltak az esküdtek vagy esküdt polgárok. A bíró mellett az esküdteket és a polgárokat már a XV. században említették. A XVI. század második felében Kecskemét város a saját irataiban már mindenütt ,,főbíró"-t említ, és helyenként megkülönbözteti egymástól az esküdt bírákat és polgárokat is. 54 A létszámra vonatkozó egyetlen konkrét utalás egy 1668-as feljegyzésben található: ,,In anno 1596" ,,. . . Midőn valami sereget láttának volna jőnyi Szeged felől az Bíró az Köntöst reá vévén az Tizenkét Tanácsval edgyüt ki ülvén az sereget úgy várták . . ." 55 A XVII. század első feléből származó szórványos adatok hasonló képet mutatnak. Már 1600-ban egy bírósági ítélet alkalmából ,,Bírák"-at, ötöt és ,,Polgárok"-at, 39-et soroltak fel, nevük után ,, etc."-vei. 56 Ekkor már egyéb 52 Adókönyvek 1681. évi kötet. 53 Rendkívüli adókönyv 1089. évi kötet adatai szerint: Tized 50 r. 10 r. Tized 50 r. f. 10 r. f. száma forint forint száma felett alatt felett alatt adózók adózók 1. 5 33 2. 2 31 3. 4 23 4. — 43 5. 3 52 6. 2 29 7. — 43 8. 2 36 9. 1 30 10. — 53 11. 7 23 12. 1 37 13. 2 20 14. 1 31 15. 2 30 16. 1 31 17. 2 27 18. 1 32 19. 1 33 20. 1 39 27 4,9% 314 56,9% összesen: 11 1,9% 362 61,8% 54 Például 1557-ben az ötvösök céhszabályzatában (HORNYIK i.m. II. köt. 271.1.) „Mü fő Bíró Ágoston Albert és esküttek Ágoston Pál, Veres Benedek, Vég János, Gyóni Miklós, és az több Polgárok Nagy Péter, Ágoston János, Szántó János és többen nagy sokak ..." 1564-ben a luteránus és római katolikus felekezet megegyezésében (HORNYIK i. m. II. köt. 225. 1.) ,,... esküt Bírák és polgárok pápista hitön valók ... (felsorolva 5 személy). .. Végh Mihály feő Bíró házánál..." 55 BKML Robotlajstromok 1668/69. évi kötet és KÁLDY-NAGY: Harács-szedők... i.m. 163.1. 56 HORNYIK i. m. II. köt. 93. 1.
