Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
nek nem egészen kétharmad részét, 60,2 %-át sorolhatnánk a törzslakosság közé. Még az 1546-tól 1562-ig eltelt 16 év alatt is a népesség nagyobbik felét alkották a törzsökös famíliák (53,1 %), bár számarányuk már jelentős csökkenést mutat az előző adatokhoz képest. Amennyiben az eltérő keresztnevű, bár azonos vezetéknevű polgárokat is az újonnan beköltözők közé sorolnánk, úgy a népességnek csak szűk harmadrészét (31 %-át) tekinthetnénk a törzslakossághoz tartozónak. 60 A nagyfokú halandóság és a régi, törzsökös famíliák csaknem teljes kontinuitása mellett demográfiai szempontból a harmadik legjelentősebb tanulság a népesség nagymérvű fluktuációja, illetve a népmozgalom sajátosan egyirányú jellege. Mert hiszen a fluktuáció mindig két, egymással ellentétes irányú népmozgást feltételez : ki- és beköltözést, azaz a régi lakosság elvándorlását és új telepesek érkezését. Márpedig Kecskeméten — a szolgákat leszámítva — a fluktuáció egyirányú folyamattá szűkült, elhanyagolhatóan minimális mértékben érintette csak a régi lakosságot (1546-tól 1559-ig mindössze 1 családfő, 1 nőtlen fiú hagyta el a mezővárost), és csaknem teljes egészében a beköltözésekre korlátozódott. Az 1540-es évektől az 1560-as évek elejéig Kecskemét, a nagy népességű, fejlett gazdasági életű, jó megélhetési lehetőségeket, biztos munkaalkalmakat kínáló mezőváros, ahol a török kádi és emberei bizonyos mértékű védelmet is biztosítottak a menekülők népes táborának, egyre nagyobb vonzóerőt gyakorolt a védtelen falvak paraszti lakosságára. A török uralom kezdeti, zűrzavaros, bizonytalan, háborús évtizedeiben sok menekülő választotta új otthonának a jó hírű Duna— Tisza közi állattenyésztő települést. A korabeli török defterek konkrét adatai arról tanúskodnak, hogy nemcsak a falvak népe, hanem a nagy hírű Szeged polgárságának egy része is Kecskemétre menekült az 1550-es években. Ez utóbbiakkal kapcsolatban a defter két különböző helyén találunk értékes bejegyzéseket 1559-ben, melyeket jelentőségükre való tekintettel az alábbi fejezetben külön tekintünk át. Szegedi világ Kecskeméten A budai szandzsák 1559-es török adóösszeírásának kecskeméti adójegyzékében a Nagy utca végén külön összeírt új lakosok névsorában egyetlen adat kapcsolódik a Tisza-parti nagy mezővároshoz : „Szeri Mihál nős, szegedi rája, 60 Ugyanezt tapasztaltak а budai szandzsák másik 12 mezővárosánál is (369. jegyzet, 227—8. — Vö.; КОVÁTS Z., 1973. 32—86.) — Érdemes lenne összevetni a XVII. századi jegyzőkönyvek, adóösszeírások neveit a XVI. századi névsorokkal.
