Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
ide ne írassék be". Ez az új telepes tehát Szegedről menekült Kecském étre, s a feljegyzésből az is minden kétséget kizáróan kiderül, hogy beköltözése óta még nem telt el egy évtized, tehát valamikor 1549 után hagyta el otthonát. Erre a menekülésre minden bizonnyal az 1552-es „szegedi veszedelem" idején került sor, midőn az egykori főbíró, Tóth Mihály katonailag kevéssé megalapozott kalandor visszafoglalási akciót indított Szeged ellen, mely romlásba döntötte hazánk második legnépesebb és legfejlettebb mezővárosát. Szeri Mihályt azért nem kellett „beírni" a kecskeméti adódefterbe, mert a török adóügyi rendelkezések értelmében elköltözése után 10 évig régi lakhelyén, Szegeden volt köteles leróni minden járandóságát, s csak egy évtized elteltével számított teljes jogú kecskeméti polgárnak. Mivel kívüle nőtlen fiát, Sebestyént is jegyzékbe vették, bizonyos, hogy nem egyedül, hanem családjával együtt érkezett új lakhelyére. Valószínű, hogy nem a többiekkel együtt menekült el Szegedről, és ezért telepedett le külön, a Nagy utcában. Az összes többi szegedi polgár a Szent Mária utcába költözött be, ahol új telepesként kizárólag őket írták össze. Névsoruk végén az írnok külön meg is jegyezte: „Régebben Szeged rájái voltak, de most ténylegesen Kecskemét nevű városban telepedtek le." Nyilvánvalóan ők is a „szegedi veszedelem" évében hagyták el városukat. Érdekes, hogy egyetlen Ötvös nevű polgár sem szerepel köztük, noha a kecskeméti ötvösök 1557-es céhlevele világosan megmondja, hogy Ötvös Sebestyén, Ötvös Benedek és Ötvös Imre — a céh alapítói korábban „Szegeden laktanak", ahol az ötvösök saját céhszervezettel rendelkeztek. A Szegedről Kecskemétre menekült ötvösök közül ötvös Imrét a Kozma utcába költöző új telepesek névsorában találjuk meg, míg Ötvös Benedeket és ötvös Sebestyént (közvetlenül egymás mellett, szomszédos háztartásban) az Új utca újonnan jegyzékbe vett lakosai között regisztrálták. Eszerint szegediek nemcsak a Szent Mária utcában éltek Kecskeméten, hanem a Nagy utcában, a Kozma utcában és az Űj utcában is. Ez viszont arra vall, hogy a Szegedről Kecskemétre menekülő polgárok korántsem egy helyre, egyetlen utcába költöztek, hanem zömmel a Szent Mária utcába, s kívüle szétszórtan több más utcába is. Könnyen lehet, hogy a Nagy, Kozma és Új utca végén összeírt új telepesek egy része Szegedről érkezett, s az sincs kizárva, hogy a mezőváros többi utcájába is szép számmal telepedtek szegedi menekülők. Jelenleg 51 szegedi háztartásfő és 4 nőtlen fiú nevét ismerjük az 1559-es kecskeméti adódefterből, akik közül 47 családfő és 3 fiú a Szent Mária utcában élt, a többiek pedig 3 másik utcában. íme, a nevük :
