Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

Már 1564-ben I. Ferdinánd védlevelet adott a kecskeméti polgároknak és lakosoknak, hogy ha valakinek panasza vagy keresete van ellenük, az ügy a kecskeméti bíró és esküdt polgárok elé tartozik.

41 Hasonlót kaptak Rudolftól is 1582-ben, de ebben nem saját bírájuk és tanácsuk, hanem az egri várkapitány bírósága elé utasította ügyeiket. Hornyik ennek magyarázatát abban kereste, hogy ekkor török kádi ítélkezett Kecskeméten.

42 1632-ben gr. Eszterházy Miklós nádor ismét a város ,,bírája és Magistratussa" elé utasította a panaszosokat.

43 A város ügyeibe való megyei beavatkozást is korlátozta a török uralom, a törökök ugyan a zsitvatoroki békében elismerték a megye adószedési jogát, de tiltották a hadiadó és más szolgáltatások fizetését.

44 A megyei portapénz befizetését Kecskemét város jegyzőkönyveiben 1624 óta jegyezték fel.

45 A 6. részt 1614-ben Bosnyák Tamás szerezte meg, 3 unokája útján a Balassa-Illésházy, az Eszterházy és a KohárJ* család kezére került. 1746-ban az egész család lemondott a birtokrészéről Mottesicky Istvánné (szül. Illésházy ?) javára. A város azonban nem volt felosztva a földesurak között, ezért a cenzus mértékét az egyéni önkény döntötte el, vagyis,hogy milyen megállapodás született,amintez akkoriban általános szokás volt. (VARGA János : Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban. 1556—1767. Bp. 1969. 378.1.) 1677 és 1690 között Kecskemét az alábbi cenzust fizette (HORNYIK Lm. IL köt. 510—511.1.) forintra átszámolva. (Az aranyat Hornyik kimutatása szerint 2 tallérnak számították, a tallér pedig a XVII. század végén 2,10 magyar forintot ért. Urbáriumok XVI—XVII. század. Bp. 1959. 838. 1.) Földesúr neve Birtokrésze Cenzus %-ban forint % Pozsonyi apácák 25 445,20 13,3 Báthori Gábor 12,5 71,40 2,1 Koháry család 12,5 1680,— 50,1 Wesselényi Ferenc 12,5 100,— 3 Wesselényi Pál 12,5 924,— 27,5 Erdődy György 6,25 40,— 1,2 Fáy György 6,25 26,25 0,8 Rákóczi Ferenc 0,25 42,— 1,2 Vay Ábrahám 6,25 26,25 0.8 összesen: 100% 3355,10 100% Valószínűnek látszik ennek alapján, hogy Hornyik számításába valahol hiba csúszott, mert a Koháry család a a birtokrészéhez képest aránytalanul magas összeget kapott. A tévedést valószínűsíti az is, hogy a kecskemétiek a Wesselényiek, majd később a Károlyiak követelését túlzottnak tartották, de a Koháryakkal kapcsolatban ez a kérdés fel sem vetődött. A probléma tisztázása tehát további kutatásokat igényelne, elsősorban a Koháry és a Csáky levéltár anyagában. 41 HORNYIK i. m. I. köt. 227—229.1.18. sz. a nyitrai káptalan jegyzőkönyve alapján közölve : „... Cives et Inhabitatores Oppidi Kechkemeth, aut homines seu familiares eorum ... in praesentiam Judicis et Juratorum Civium dicti Oppidi Kechkemeth..." 42 HORNYIK i. m. I. köt. 233—236.1. 21. sz. 43 U. o. 250—251.1. 29. ez. 44 HORNYIK i. m. II. köt. 177—180.1. 45 U. o. 182—183.1.