Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

A budai szandzsák városainak mortalitása (1546 — 1559) Az 1546-ban összeírtak Az 1546-ban összeirtakból Város Az 1546-ban összeírtak 1559-ig meghalt, elszökött megmaradt száma Ш /o fö % j fő % 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Buda 511 100,0 342 66,9 169 33,1 Buják 54 100,0 29 53,7 25 46,3 Cegléd 300 100,0 126 42,0 174 58,0 Földvár 192 100,0 95 49,5 97 50,5 Kecskemét 477 100,0 202 42,4 275 57,6 Nagykőrös 211 100,0 107 50,7 104 49,3 Nagymaros 122 100,0 47 38,5 75 61,5 Óbuda 104 100,0 35 33,6 69 66,4 Pest 180 100,0 117 65,0 63 35,0 Ráckeve 670 100,0 298 44,5 372 55,5 Tápiószecső 69 100,0 29 42,0 40 58,0 Vác 311 100,0 151 48,5 160 51,5 Vál 209 100,0 105 50,2 104 49,8 Visegrád 29 100,0 29 100,0 Összes 3433 100,0 1692 49,3 1741 50,7 Az 1546-tól 1559-ig eltelt 13 esztendő alatt a városokban összeírt férfinépesség fele meghalt, s alig 7 %-kal volt kedvezőbb a mortalitás arányszáma Kecskeméten. Ilyen halálozási ráta mellett az 1546-ban jegyzékbe vett férfiak éppen negyed század alatt teljesen elhaltak volna. Persze a valóságban némileg kedvezőbb lehetett a kép, azonban a két időpont között eltelt 25 év megközelítőleges pontossággal jelzi a rendkívül alacsony átlagéletkort, mely a mainak alig több mint a harmadrészét tette ki csupán. Bár adataink korántsem teljesek, de a természetes szaporodás egészen minimális volta, az alacsony átlagéletkor és a nagymérvű halálozás egyértelműen jelzi a hódoltságiKecskemét döbbenetesen kedvezőtlen népesedési viszonyait. A se béke, se háború keserves hódoltsági viszonyai közepette, a török— tatár hadak egyik legfontosabb hadfelvonulási útvonala mentén nemcsak az anyagi javak pusztultak katasztrofális mértékben, hanem a legfőbb érték, a termelést végző ember is. Ugyanakkor az erőszakos tényezők által kiváltott vérveszteség mellett jelentős népességpusztító hatása lehetett az elképzelhetetlenül rossz egészségügyi viszonyoknak, a fertőzött ivóvíznek, a gyógyítás kezdetlegességének (jószerint csak a borbélyok „orvosolták" ekkor a betegeket Kecskeméten is), a súlyos betegségek elleni csaknem teljes védtelenségnek, a gyermekágyi láznak, s mindenekelőtt a gyakorta