Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

ismétlődő pestis- és tífuszjárványoknak, melyeknek a kor embere tragikus elkerülhetetlenséggel ki volt szolgáltatva Európa-szerte, hát még az állandó harcok által sújtott hódoltságban! Amikor tehát joggal hangoztatjuk a XVI. századi Kecskemét gazdasági életének fejlett voltát, sohasem szabad elfeledkeznünk e pozitív kép másik oldalának kevésbé látványos negatív tónusáról, arról, hogy a kétségtelenül hatalmas anyagi potenciált egy rendkívül kedvezőtlen népesedési viszonyok között élő munkaképes lakosság 69. táblázat Az 1546-ban összeírt férfinépesség demográfiai helyzetének alakulása 1559-ig Változás Kategória Fő % 1. 2. 3. *• Változatlanul Háztartásfő 142 82,1 megmaradt Nőtlen fiú 14 8Д Nős fiú 2 1,2 Nőtlen testvér 9 5,2 Nős testvér 4 2,3 Szolga 2 1,1 Együtt 173 100,0 Meghalt Háztartásfő 136 67,3 Meghalt Nőtlen fiú 14 6,9 Nős fiú 1 0,5 Nőtlen testvér 20 9,9 Nős testvér 5 2,5 Szolga 26 12,9 Együtt 202 100,0 Megszökött Háztartásfő 1 1,5 Nőtlen fiú 1 1,5 Szolga 64 97,0 Együtt 66 100,0 Megnősült, de nem lett Nőtlen fiú 3 50,0 háztartásfő, adózó Nőtlen testvér 3 50,0 háztartásfő, adózó Együtt 6 100,0 Háztartásfővé lett Nőtlen fiú 19 63,3 Nős fiú 3 10,0 Nőtlen testvér 6 20,0 Nős testvér 2 6,7 Együtt 30 100,0 Osszentak száma Összesen 477 100,0