Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
lehet, hogy magasabb volt az élveszületések száma, de az óriási mérvű halandóságot még így sem közelítette meg. Az 1559-es adóösszeírás egyik legmeglepőbb tanulsága éppen a mortalitás döbbenetesen magas számaránya, amely a semmivel tette egyenlővé az élveszületések révén jelentkező csekély természetes szaporodást. Nemigen van olyan hódoltsági tanulmány, mely kiemelten ne hangsúlyozná a halandóság magas rátáját. Azonban ilyen arányú mortalitásra aligha gondolhatott a kutatás: az 1546ban Kecskeméten összeírt 278 háztartásfőből alig 13 év leforgása alatt elhunyt 136, az 52 nőtlen fiúból 14, az 5 nős fiúból 1, a 38 nőtlen testvérből 20, a 12 nős testvérből 5, a 92 szolgából 26 fő! A 296 családfőből meghalt 142 (47, 97%), a 181 nőtlenből pedig 60 (33, 15%). Eszerint időközben elhalt a családfők közel fele, a nőtleneknek egyharmad része, vagyis a 477 összeírtból 202 fő (42,35%). Feltehető, hogy csak egy részük halt meg természetes halállal, míg mások a különféle portyák, rablótámadások, és mindenekelőtt az 1551/52-es hatalmas hadjáratok pusztításainak eshettek áldozatul. Talán a nyomtalanul eltűnt, rabszolgának elhurcolt, vagy pedig máshová költöző kecskemétiek egy része is a meghaltak listájára került, s ez némileg mérsékli a mortalitás mértékét. Mindenesetre a beköltözések nélkül, hasonló ütemű mortalitás mellett, alig másfél évtized múlva, az 1570-es évek közepére kihalt volna Kecskemét teljes lakónépessége, de még a jelenleg ismert természetes szaporodásnál kedvezőbb ráta mellett sem lakta volna senki a Duna—Tisza közi mezővárost a XVI. század legvégén. Természetesen e rendkívül magas halálozási együttható nemcsak Kecskemétre volt jellemző, hanem a budai szandzsák összes többi hászvárosára is. Mint alábbi táblázatunkból kitűnik, a városok egészében még nemivel magasabb is volt a mortalitás arányszáma százalékban kifejezve, mint Kecskeméten : M 58 KÁLDY-NAGY, A budai.. . 1977. 173—8.; — ,,A törvény szerint nem mohamedán hajadon férjhezmenésekor menyasszonyadó (reszm-i aruszáne) címén 30, özvegyasszony férjhezmenésekor 15 akcsét kellet fizetni." (KÁLDY-NAGY, Magyarországi... 1970. 32.) —MÉSZÁROS L.—HAUSFATTER K., 1974. 2. sz. 228.; KÁLDYNAGY, Harács-szedők . .. 1970. 110, 110, 132.
