Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

nőknél is, hiszen például Szigeten is megegyezett a számuk. Az alábbiakban közöljük a defterből kielemezhető adatokat az 1546-tól 1559-ig eltelt 13 esztendő, majd 1 év viszonylatában. 68. táblázat A népesség legfontosabb demográfiai adatai (1546 — 1559) Demográfiai kategóriák 1546-tól 1559-ig 1 év alatt Demográfiai kategóriák nőknél férfiaknál összesen nőknél férfiaknál összesen 1. 2. 3. 4. 5. e. 7. Születések 28 28 56 2 2 4 Halálozások 202 202 404 15 15 30 Házasságkötések 31 31 62 2 2 • 4 Beköltözések 250 250 500 19 19 38 Elköltözések 66 66 132 5 5 10 Fluktuáció Természetes szaporodás Tényleges szaporodás + 184 -174 + 10 + 184 -174 + 10 +368 -348 +20 + 14 -13 + 1 + 14 -13 + 1 +28 -26 + 2 Kétségtelen, hogy ezek az adatok nem pontosak, hiszen egyrészt csak az adózó háztartásokra vonatkoznak, másrészt a nők demográfiai viszonyaira csak a férfiak adataiból következtethettünk. Egészen pontos adatokhoz csak akkor jutnánk, ha ismernénk az adózásból kimaradt rétegek népesedési viszonyait, a nők demográfiai helyzetét, a csecsemő- és gyermekhalandóságot, a szülések következtében elhalt nők számát, az özvegyen maradt nők és férfiak új házasságkötéseit stb. A születések és a házasságkötések száma minden bizonnyal még az adózó háztartások ilyetén viszonyait sem tükrözi a maga teljességében. Nehezen hihető, hogy 1 év alatt csak 2 élveszületés és ugyanennyi házasságkötés történt az adózó férfiháztartásokban. Sokkal valószínűbb, hogy az időközben született gyermekek jelentős részét nem jegyezték be a defterbe, feltehetően alacsony életkoruk miatt. Talán csak a 10 évesnél idősebb fiúgyermekeket regisztrálták. A házasságok egy részét pedig az adózásból kimaradtak köthették, továbbá az özvegyen maradt férfiak és nők, s ezzel kapcsolatban szintén nem rendelkezünk semmilyen adattal. Pedig a török adóügyi rendelkezések meny asszony adót is előírtak, alacsonyabban szabván meg az özvegyek, magasabban az először házasuló lányok és legények ,,nőszőpénzét". Több település adói közt meg is találhatjuk a menyasszonyadót (resm-i arusane"), de ez a kecskeméti defterekből sajnos következetesen hiányzik, melynek magyarázatát nem ismerjük. Hiányosságaik ellenére tendenciájukban jól hasznosíthatók az 1559-es defter adatai, főként a mortalitás és a fluktuáció viszonylatában. Mert bár