Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

keméten már évtizedek óta adva voltak a feltételek a tolnaihoz hasonló színvonalú középfokú tanítás továbbfolytatásához. A kezdetben lutheránus, majd 1567 után határozottan kálvinista református irányzatú kecskeméti protestantizmus már a XVI. század közepétől létrehozta a gazdasági-társadalmi viszonylatban egyaránt kiemelkedően fejlett mezőváros polgári szükségleteinek megfelelő oktatási rendszert, mely Tolna és Ráckeve századvégi pusztulása után a Duna-mellék és a Szegedtől északra fekvő Duna— Tisza közi alföldi terület vezető iskolabázisa lett az 1600-as években. Ami pedig a reformáció előtti kecskeméti oktatást illeti, az 1500 körüli adat az itteni tanintézet énekes deákjairól arra enged következtetni, hogy a mezővárosban már a XV. század folyamán színvonalas oktatás folyhatott a ,,septem artem libérales" szellemében. E tények ismeretében a kecskeméti protestáns középfokú oktatás megindulását az eddig feltételezettnél mintegy fél évszázaddal előbbre, a XVI. század közepére tehetjük. A protestantizmust megelőző latin iskoláztatást pedig teljes bizonyossággal visszavezethetjük legalább a XV. századig. Sajnos a nagyfokú forráshiány nem teszi lehetővé a kecskeméti iskoláztatás e legkorábbi szakaszainak pontosabb feltérképezését, de fő vonalakban így is kirajzolódik a mezőváros XVI. századi iskolaügye.

49 Kétségtelen, hogy az inkább mezőgazdasági jellegű, nagy állattenyésztő Kecskemét lakosságának nehézkesebb, parasztibb jellege abban is megmutatkozik, hogy e Duna—Tisza közi parasztváros a XVI. század folyamán nem adott a magyar reformációs kultúrának olyan messzire kiemelkedő, külföldön is számontartott protestáns egyházi vezetőket és humanista irodalmárokat, mint Tolna (Sztárai, Szegedi) vagy Ráckeve (Szegedi, Skarica), melyek mint Duna menti vámhelyek, tranzitkereskedelmi központok, ipari-kereskedő mezővárosok a polgári fejlődés magasabb stádiumát képviselték. A XVI. századi kecskeméti mezővárosi iskola művelődéstörténeti jelentőségét más vezető hódoltsági tanintézetekhez hasonlóan, az adott rendkívül nehéz körülmények között aligha lehet túlbecsülni. „Különleges szerepe abban nyilvánult meg, hogy működését a török hódoltság területén fejtette ki. Olyan területen szolgálta a nélkülözhetetlen szellemi vezetőréteg kiképzését, ahol a magyarság a rendi társadalom és a katolikus egyház e célra szolgáló funkcióinak megszűnésével társult humanizmus által meglátott ezükségek kielégítésére a meglevő társadalmi erők megszervezésével létesült új intézmény volt a hódoltsági adottságokra méretezve. Mindenekelőtt meg49 KATHONA, 1974.19—31,44.; HORNYIK, 1861. II. 47, 73—75.