Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

közül kiválasztott kollaborátorok oktatták a betűvetésre, az olvasásra és a számolásra magyar anyanyelvükön. E magyar grammatisták tagozata alkotta az iskola kezdő osztályát, ebből indult ki a felsőbb oktatás. „Melanchton nézetéhez híven az oktatás fő fundamentumául a trivium három tantárgyát, a garmmatikát, retorikát és dialektikát tekintik. Az iskola hivatása megtanítani a diákot a latin, görög és héber nyelvek alapelemeire, s ezáltal segíteni őt a szentírás és hitcikkek eredeti szövegükben való megismerésében. További rendeltetése kiképezni őt a retorika szabályai szerinti művészi szónoklatban, s feltárni előtte a hallgatóságra való hatásnak a dialektika fogásaiban megtestesülő eszközeit. E célkitűzések szolgálatánál mellőzve van azonban minden merev kötöttség. Nincs szorosan lerögzítve az előadott tárgyak száma, anyaga és terjedelme. Az eredmény a tanító készültségén és egyéni rátermettségén, valamint a tanuló szorgalmán és előmenetelén múlik. Ez azt is jelenti, hogy a hallgatók nincsenek évfolyamokhoz kötve, s tehetségüktől és kedvüktől kitelő gyorsasággal végezhetik el az egyes tanfolyamokat." Valószínű, hogj^ a tolnaihoz hasonlóan a kecskeméti iskola is saját könyvtárral rendelkezett, részint a mezőváros vezetősége által biztosított összegekből, másrészt a volt diákok könyv adományaiból s a rektorok, lelkészek által az iskolára hagyományozott kötetekből. Valószínű, hogy a századfordulón a tolnai könyvtár állománya is a kecskemétit gazdagította: ,,A könyvtár terjedelmére nézve még megközelítőleg sincs módunk becsléseket eszközölni. Csak annyi bizonyos, hogy állományának jelentős része elkerülte Tolna 1602-ben bekövetkezett pusztulását. Igen valószínű, hogy az iskola 1600-ban Kecskemétre történt áttelepülésével a tanítók és növendékek a könyvtárt magukkal vitték, s mivel Pathai 1634-ben annak régi állagát Tolnán megtalálta, feltételezhető, hogy a könyvtár Kecskemétre telepített állománya később még visszakerült Tolnára." Sajnos sem a tolnai, sem a kecskeméti iskola könyvtáráról nem kerültek elő részletesebb adatok; a könyvek számát éppúgy nem ismerjük, mint címüket, nyelvüket, jellegüket, témakörüket. Kétségtelen, hogy az 1600-as esztendőben a nagy tudású Búzás Mihálynak és a tolnai iskola diákjainak Kecskemétre menekülése új színt vitt Kecskemét oktatásügyébe, erősítette tudományos jellegét, fejlesztette színvonalát. Azonban az eddigi adatokból is világosan kiderül, hogy a közhiedelemmel ellentétben a kecskeméti középfokú oktatás nem 1600-ban kezdődött, hanem jóval előbb. Nem a tolnaiak Kecskemétre költözése alapozta meg az itteni középszintű (gimnáziumi, líceumi) oktatás ügyét, hanem megfordítva: a nagy hírű tolnai iskola rektora és növendékei éppen azért menekülhettek e fejlett Duna—Tisza közi mezővárosba, mert Kecs-