Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
fel a tanítókat, rektorokat, s közpénzből tartottak fenn az intézményt. Maga az iskola a református egyház fennhatósága alá tartozott, a tanítók az egyházi zsinatokon hozott artikulusok szerint végezték tevékenységüket, melyet a helybeli prédikátor és az egyházkerület szuperintendense (püspöke) ellenőrzött. Ez időben Kecskemét és az egész Duna—Tisza köze a kevi szuperintendentia (ráckevei püspökség) kebelébe tartozott, melyet Szegedi Kis István ráckevei református püspök szervezett meg 1563-ban. 48 A kecskeméti iskola és egyben az új reformációs kultúra alapvető, legfontosabb támaszát a mezőváros gazdag marhatőzsérei, lókereskedői, pusztabérlő záhingazdái, „árus emberei", vállalkozó szellemű üzletemberei, jómódú iparosmesterei és a világi pályákon működő deák-értelmiség képezte. „Elsősorban ezeknek volt módjuk arra, hogy szülővárosuk régi latin iskolájában tanuljanak. Ezek állottak eleven összeköttetésben az ország többi városaival, s nekik volt lehetőségük megismerkedni a hazai időszerű művelődési eszményekkel. Jelentős részük világlátott ember is volt, s Európa főbb szellemi gócpontjaiban megfordulva, a kor nagy szellemi mozgalmaival kapcsolatba jutott, ők alkották azt a befolyásos és haladó gondolkodású réteget, mely rokonszenvvel kísérte a humanista erőfeszítéseket, és magáévá tudta tenni a vallási élet racionalizálására irányuló törekvéseket. Ez az osztály volt érdekelve eszményei szolgálatára egy tanintézet működtetésében, s e célra képes, de hajlandó is volt magát anyagi áldozatokra elkötelezni." A nagy állattartó mezőváros gazdag kereskedőrétege anyagi javaira és politikai vezető hatalmára támaszkodva, maga mellé tudta tömöríteni Kecskemét parasztpolgári társadalmának többi csoportjait is az ismeretszerzés alapvető bázisaként funkcionáló iskoláztatás megszervezésében és fenntartásában. Magáról az iskolaépületről csak azt tudjuk, hogy az Oskola utcában állt, de beosztása nem ismeretes. Amennyiben csak helybeliek látogatták, úgy minden bizonnyal a mester lakásáról és a tantermekből állhatott, viszont ha a Duna—Tisza köze más helységeiből is tanultak falai között, abban az esetben itt helyezkedhettek el a bentlakó diákok kamrái is, vagyis az iskolához kollégium is tartozhatott. Tekintve, hogy a Duna—Tisza köze széles síkságán mindössze Ráckevén, a „három városban" és Szegeden működött középfokú oktatási tanintézet, bizonyosra vehető, hogy Kecskeméten is tanultak máshonnan származó diákok. Ilyeténképpen a kecskeméti középiskola már a XVI. század közepétől az Alföld egyik igen fontos kultúrcentrumaként működhetett, mely eredményesen szolgálta a reformáció és 48 VÁNYI F., 1926. 443.; BENEDEK M., 1963. 613.; HORNYIK, 1861. II. 119—120.; GOMBÁNÉ LÁBOS 0., 1973.195—210.; KRAJNYÁK, 1961. 23.; Kathona G., 1974.19—31. (Tolna); 90—116. 117—144. (Ráckeve) MOKOS Gy., 1901. 1—79. ; MÉSZÁROS L., 1972. 307—15.
