Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Népnevek és idegen eredetű nevek a kecskeméti adódefterekben (1546 — 1562) Név 1546 1559 156/ Átlag 1. 2. 3. 5. Népnevek 23 34 26 28 Idegen eredetű nevek 12 18 19 16 Összes 35 18 19 16 dásukat. 6k feltehetően a Kecskemét körüli kiskunsági kun szállásokról költöztek be a mezővárosba, egy részük talán még a XIII—XV. században. A török defterek szerint 1546—1559 között is folytatódott a kunok betelepülése Kecskemétre. Zömmel az Uj utcába költöztek, melyet róluk neveztek el Kun utcának. Egyes idegen hangzású nevek, mint például a Kapudán (Kapitány), a Kara (Fekete) és az Esbi (Lovas) pusztán a megfelelő magyar elnevezések török fordításai lehettek, vagyis viselőik szintén magyarok voltak. Összességében megállapítható, hogy a kecskeméti vezetéknevek magyar lakosságra utalnak, csekély, de már korábban elmagyarosodott idegen eredetű famíliával. Mivel Kecskeméten nem volt vár és vámhely, a mezővárost az idegen hódítók egyáltalán nem tudták mohamedán —• balkáni jellegű palánkvárossá változtatni, mint sok dunántúli településünket. Kecskemét a török hódoltság másfél évszázadában mindvégig megmaradt a magyar nyelv és kultúra erős bástyájának, a hódoltsági mezővárosi reformáció egyik Duna—Tisza közi központjának.

42 2. A népesség társadalmi rétegződése A gazdasági viszonyok áttekintésekor már jól kirajzolódtak előttünk a főleg őstermeléssel foglalkozó kecskeméti népesség egyes nagyobb társadalmi rétegei. Mint más alföldi mezővárosokban, úgy Kecskeméten is az anyagi javak birtoklásának mennyiségi mutatói, vagyis a magántulajdon nagysága vagy hiánya eredményezték a társadalmi differenciálódás minőségi mutatóit. A vagyoni helyzet alapján a kecskeméti lakosság is három alapvető társadalmi rétegre oszlott, melyeken belül több kisebb kategória is elkülöníthető 42 „Viszonylag kis számú idegen eredetű név alapján bármit megállapítani helytelen lenne, mert a magyarországi családnevek ez időben még nem alakultak ki véglegesen és állandóan változtak." (VASS E., Török adatok... 1972. 91.)