Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században
580 házból 327, Kőrösön 180 házból 100, Cegléden 150 házból 80 ház maradt meg, de ezek lakói is nagyon elszegényedtek, és emiatt adójukat a következő évben mérsékelték. A XVII. században bekövetkezett változásokról hivatalosnak tekinthető adatokat nem ismerünk. 1600 körül nagyobb arányú beköltözés történt, elsősorban Tolnából és Baranyából érkeztek új lakosok. A hagyomány szerint majdnem egy egész utcát benépesítettek. 28 Az 1687-es számadáskönyvben található egy 1689-es összeírás, mely 20 tizedet tüntet fel, és tizedenként felsorolja az adózó családfőket (?) 2 csoportba osztva. Az egyik csoport cím nélkül, a másik ,,Vidékiek" címen közli a neveket, azonban az első csoportban is sok máshonnan származó személy szerepel, ezért lehetséges, hogy a már korábban meggyökeresedetteket sorolták az első csoportba és az újonnan jötteket a vidékiek közé. A neveken kívül a szarvasmarhák (ökör és tehén) és a lovak számát is feltüntették, de csak a helybeli („itt való") származásúaknái, a közöttük található 5 nemes ember közül azonban csak egynél. 29 Az összeírást összevetve az 1689-es adókönyv adataival kitűnik, hogy az adókönyvben feltüntetetteknek csak mintegy 55 %-át írták össze. Lehetséges, hogy az adókönyv háztartásonként, az összeírás házanként (pontosabban telkenként) sorolja fel a lakosokat, de a lakosság létszámára következtetni elég problematikus, mert a városi adókönyv más szempontokat vett figyelembe, mint a megyei adóösszeírás. 30 Valószínűleg az adókönyv esetében nagycsaládoknak tekinthetjük a beírtakat, tehát egy adózó körülbelül 8 személyt jelenthet. 31 Az adókönyvben felsorolt 1022 adózó 8000—8200 lakosnak felel meg. Az 1662-es 792 adózóhoz képest a lakosok száma 29%-al nőtt, ami magyarázatul szolgálhat a vidékiek magas arányszámára, mely majdnem megegyezik a jelzett növekedéssel. 32 Az összeírás az állatok számának feltüntetésével a vagyoni különbségekre is fényt vet. Az összeírás szerinti 559 lakos közül 68 rendelkezett lóval és szarvasmarhával, de közéjük kell sorolnunk a 4 nemes embert, akinek a vagyonát nem tüntettek fel, így tehát lova és marhája volt 72 személynek (12,9%), csak lova 5-nek (0,9%), csak szarvasmarhája 79-nek (14,1%), 403 28 KÁLDY-NAGY: Harács-szedők .. . i. m. 150.1. 29 Bács-Kiskun megyei Levéltár. IV. 1509. Kecskemét város másodbírájának iratai, a) Számadáskönyvek (Továbbiakban: Számadáskönyvek) 1687/88. köt. 30 BKML IV. 1508. Kecskemét város adószedőinek (Adópénztárának) iratai, a) Adókönyvek (Továbbiakban: Adókönyvek) 1689/90. köt. Az eltérés a XVIII. században még feltűnőbbé válik, ezért ott újólag visszatérünk e kérdéshez. 31 KOVÁCS Zoltán: A XVIII. századi népességfejlődés. Agrártörténett Szemle. XI. évf. 1969. 1—2. sz. 223.1. 32 BKML Számadáskönyvek 1687/88. köt.
