Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

személynek (72,1%) pedig egyik sem. A felsoroltak közül 4-nél több lova és 10-nél több szarvasmarhája volt a lakosok 5,4%-ának. (2. sz. táblázat) 2. táblázat Az 1689-es összeírásnak az állatok számára vonatkozó adatai A szarvasmarhák megoszlása: 1 — 2 szarvasmarhája volt 3 — 4 szarvasmarhája volt 5— 6 szarvasmarhája volt 7— 8 szarvasmarhája volt 9 —10 szarvasmarhája volt 11 —15 szarvasmarhája volt 16 — 20 szarvasmarhája volt 21 — 25 szarvasmarhája volt 26 — 30 szarvasmarhája volt 32 lakosnak 37 lakosnak 21 lakosnak 11 lakosnak 18 lakosnak 14 lakosnak 5 lakosnak 5 lakosnak 2 lakosnak 2 lakosnak 31-nél több szarvasmarhája volt Összesen 584 ökör, 467 tehén és 8 borjú (csak az 1. ós 2. tizedben írták össze) volt 147 lakos tulajdonában. Valószínűleg csak a városi istállóban tartott igásökröket és fejős teheneket számolták össze. A lovak megoszlása: Összesen 282 lova volt 73 lakosnak. Az állatok számára vonatkozóan teljesebb képet kapunk az adókönyvekből, a vadszámok alakulásának a megfigyeléséből. ( 1. sz. táblázat) Ennek alapján kiderül, hogy a felszabadító háborúk következtében és a Rákóczi szabadságharc alatt a vagyontalanok száma jelentősen megnövekedett, a békésebb időszakok alatt arányuk észrevehetően csökkent. A kisebb vagyonnal (1—10 vadszámmal) rendelkezők aránya a XVII. században meghaladta a vagyontalanokét, még a felszabadító háborúk időszakában is. A háborús veszteségek 1 lova volt 2 lova volt 3 lova volt 4 lova volt 5 lova volt 19 lakosnak 17 lakosnak 12 lakosnak 6 lakosnak 8 lakosnak (í— 9 lova volt 6 lakosnak 10 — 14 lova volt 1 lakosnak 15 — 19 lova volt 2 lakosnak 20-nál több lova volt 2 lakosnak