Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

hát adtak el a bécsi vásárokon, melyből csak 46 183 darabot vettek meg a bécsiek, a többit pedig továbbhajtották a német városokba, főleg Nürnbergbe, Ausburgba, Strassburgba, Regensburgba. Ebben az évtizedben a bécsiek évente átlagosan 4 618, a birodalmi városok pedig 50 382 darab magyar szarvasmarhát vettek.

33 Ezekkel a bécsi levéltári adatokkal megegyező képet rajzolnak elénk a hódoltsági marhakereskedelem volumenéről a XVI. század közepi török vámnaplók. 1560-ban Vácott két hónap alatt 28 743 marhát vámoltak meg, az 1560/6l-es évben 130 000 darabot, 1560 júniusától 1562 áprilisáig 108 714-et, 1563 júliusától 1564 márciusági 30 248-at, 1580-ban 75 000-ret. A többi révátkelőhely volumenéről egészen töredékes adatokkal rendelkezünk. Az 1563/64-es év 9 hónapjában Ráckevén, Dunaföld váron, Tolnán, Bátán és Pakson összesen 11 500 marha után szedtek be vámot. Két töredékes vámnapló szerint Ráckevén és Dunaföldváron 18 251 darab marhát hajtottak át a tőzsérek az 1560-as évek elején, melyből 15 032 darabot az 1562-es esztendő második felében vámoltattak. Az 1562-es tahrir-defterek vámtételeiből Vácott, Ráckevén és Dunaföldváron szintén több tízezres marhacsordák megvámolására lehet következtetni. Kecskemét tőzséreinek marhakereskedelméről egyelőre csak töredékes adatok állnak rendelkezésünkre. Mindössze a ráckevei, dunaföldvári és váci vámnaplók egy évnél kisebb időszakot átfogó töredékes feljegyzéseiből lehet következtetni a nagy állattenyésztő mezőváros egyévi átlagos marhakereskedelmére. Lehetséges azonban, hogy egyéb dunai vámhelyeken (Tolnán, Bátán, Pakson, Budán stb.) is vámoltattak marhát a kecskeméti tőzsérek, így a valóságban a fenti három vámnapló 1 évre kiegészített adatai sem tükrözik a tényleges volument, csupán pontosabb adatok hiányában támaszkodunk rájuk mint minimális számadatokra. Eszerint Ráckevén és Földváron évente 3200, Vácott pedig 2613 marhát vámoltattak a kecskeméti tőzsérek, összesen 5813 darabot. A más vámhelyeken áthajtott ökrökkel együtt évi átlagban mintegy 6—8000 darabra becsülhetjük a kecskemétiek marhaforgalmát a XVI. század hatvanas éveiben. Ez pedig azt jelenti, hogy az ekkortájt a hódoltság területéről évente kihajtott szarvasmarhák közül minden tizediket a Duna—Tisza közi állattartó mezőváros tőzsérei vámoltatták. Kecskemét tehát egészen különleges szerepet játszott a hódoltság marhakereskedelmében, s éppen a mind nagyobb volumenű marhatenyész33 VASS E., A váci... 1972. 121,144.; TAKÁTS S., Nürnberg és Magyarország. = TJ6, Régi. . . 1922. 286.; HORNYIK, 1927. 34,71.; РАСН Zs. P., 1963.159.; RŰZSÁS L., 1966.204. ; TAGÁNYI K„ 1899.144.; KARDOS T., 1951. 434—42.; SZAKÁLY, A Dél-Dunántúl.. . 1973. 59—61.; HEGYI K., 1976. 134—7.; KÁLDY-NAGY, Magyarországi. .. 1970. 86—8. ; EPERJESSY K., 1971.88,131,27, 42—4.; SZÉKELY Gy., 1975. 41.; MAKKAI L., 1958.1. 103—6.; TAKÁTS S., Szegény ... 1927. 135.; TAKÁTS S., Emlékezzünk ... 1929. 334.; HEGYI K., 1976.134.