Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
tés késztette a mezővárost a XVI. század végétől újabb és újabb puszták kiárendálására, míg azután a XVII. század végére a saját, bérelt és zálogolt birtokok összterülete megközelítette a félmillió katasztrális holdat. 3 ' Kecskemét marhaforgalma a dunaföldvári, ráckevei és váci vánaplók tükrében Az 1560-as évek elejéről fennmaradt dunaföldvári, ráckevei és váci vámnaplók lehetővé teszik Kecskemét helyének pontosabb kijelölését a hódoltsági mezővárosok marhakereskedelmében, mivel ezekben a hajtók lakhelyét is feltüntették a török vámosok. Modern, pontos magyar és német fordításban rendelkezésünkre áll az 1563. július 22—-1564. március 9-e közti váci vámnapló, valamint két másik vámnapló-töredék. Ezekről Vass Előd állapította meg, hogy nem a váci, hanem a dunaföldvári és ráckevei vámhelyek marhaforgalmát tartalmazzák. A jegyzékek elején csak azért szerepel Vác neve, mert 1559-től a legtöbb dunai vámhely állatvámját ide csatolták, s így a ráckevei és földvári átkelőrév mar ha vám ját is Vácott számolták el a mohamedán mukátaa-eminek. Az egyik jegyzék mintegy egyhónapos időszakot fog át, bár talán a legforgalmasabbat : 1562. augusztus 18-tól szeptember 14-ig; a másik pedig —két részletben —1562. május 5-től december 20-ig, továbbá 1563. november 18-tól 1564. január 16-ig. A két vámnapló 1562. augusztus—szeptember havi elszámolásai tehát fedik egymást. A rendkívül értékes vámnapló-töredékek jelentőségét fokozza, hogy minden esetben feltüntetik a vámoltatok lakhelyét, sőt néhányszor a vámhely nevét (Ráckeve vagy Dunaföldvár) is. A jegyzékek elején levő tájékoztató szöveg szerint az itt megvámolt marhákat Székesfehérvár irányába hajtották tovább, ahol már nem kellett semmilyen illetéket fizetni utánuk. Innen vagy Magyaróvár—Bécs, vagy a Balaton északi partjának megkerülésével Velence felé hajtották tovább a csordákat a tőzsérek és a hajdúk. A marhák után egységesen 50 akcse (1 gurus, 1 forint) vámilletéket szedtek a török vámosok, ami — a magyar vámhatóságok hasonló intézkedései miatti — jelentős emelkedést tükröz, hiszen 1561-ben még 10 akcse volt a marha- és lóvám darabonként. A számszerű, pontos adatok lehetővé teszik Kecskemét marhaforgalmának sokoldalú viszonyítását, Statisztikai feldolgozását a vámnaplóban fel34 VASS, Türkische . . . 197]. 3—39.; VASS E., A váci. . . 1972. 134.; FEKETE L., Die Siyaqat... I. 1955» 305.; KÁLDY-NAGY, Statisztikai. . . 1968. 32—3.; KÁLDY-NAGY, Magyarországi. . . 1970. 88.; HEGYI K., 1976. 134.; KŰZSÁS, 1966. 134.; VASS E., Ráckeve und Dunaföldvár... 1972. 451—63. KÁLDY-NAGY Kanuni... 1971.121. (Vác); 195. (Ráckeve); 19. (Földvár). — Más vámhelyekröl legfeljebb töredékes vámnaplók állnak rendelkezésre, de a tőzsérek lakhelyét sohasem tüntetik fel.
