Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
lemmel foglalkozhattak. Az „árus emberek" számának, lakhelyének megállapításához új, pontosabb forrásokra lenne szükség. 31 A mezőváros marhakereskedelme és íőzsérei az 1560-as évek elején Kecskemét tőzsérkedése a hódoltsági marhakivitel rendszerében A kései középkor századaiban, a nyugati iparosodás és húskereslet növekedésével párhuzamosan egyre nőtt a magyarországi marhakereskedelem jelentősége. S „amikor a török hódítással három részre szakadt a megroppant ország, az amerikai nemesfémbeözönlés pedig devalválta a magyar arany és ezüst értékét, szarvasmarha-állományunk mintegy a nemzeti vagyonnak aranyalapja lett." A XVI. századdal bekövetkező belső és külső változások egyaránt a marhatenyésztés és a tőzsérkedés intenzív fejlődésének irányába hatottak. „A Magyarországról elérhető ausztriai, délnémet és morvaországi városok, Észak-Itáliában pedig Velence hosszú évtizedekig korlátlan felvevőpiacot biztosítottak a magyar szarvasmarha számára." A török államkincstárnak évente milliós bevételeket eredményezett a marhakereskedelem engedélyezése a váci és a többi dunai révátkelőhelyen beszedett vámokból, ezért a mohamedán hódítók támogatták az Alföldről Nyugatra irányuló hódoltsági magyar állatkereskedelmet. Jellemző a magyar marhakivitelnek az áruforgalom egészében elfoglalt helyére, hogy a XVI. század közepén a marhavám adta a váci vámközpont összvebételének mintegy kétharmad részét. A korabeli magyar és külföldi leírások egyaránt kiemelik a marhakereskedelem elsődleges jelentőségét. Különösen figyelemre méltó Oláh Miklós összegező tájékoztatása: „Éppen így annyi az ökör-, kecske-, juhnyáj és mindenfajta vadban akkora a bőség, hogy nemcsak Magyarország érzi ennek előnyét, hanem a szomszédos tartományok is részesednek belőlük. Az ökrök részben Olaszországnak egész Velence környéki részét, részben Ausztriát, Morvaországot, Bajorországot, Svábországot és Németországnak teljes szélességében a Rajnáig lakó népeit látják el. Hallottam magam több ízben a vámosoktól, akiket általában harmincadosoknak neveznek, hogy minden egyes marhavásár alkalmával, amelyeket Ausztria fővárosa, Bécs környékén évenként kétszer vagy többször szoktak tartani, ők több mint harmincezer ökör után 31 KÁLDY-NAGY, Harács-szedók ... 1970. 108—11.; MÉSZÁROS L., A magyarországi... Kzt. 1975. 178—203. (A ráckevei rácok.)
