Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

fényűzési igényeit elégítették ki, s nem véletlen, hogy a szintén fejlett szűcs-, szabó- és malomipar is a mezőgazdasági termelésen nyugodott (állati bőrök feldolgozása, gabonaőrlés). Az őstermeléstől teljesen különvált, az ipari termelés nagyfokú differenciálódására utaló mesterségek nevei elő sem fordulnak a XVI. század közepi Kecskeméten, mely a céhes és azon kívüli kézműipari termelés bizonyos fokú fejlettsége mellett megmaradt tipikus alföldi állattenyésztő-tőzsérkedő agrárvárosnak. Ez a kép lényegesen a század végén sem módosult, a korabeli jegyzőkönyv és számadáskönyv bejegyzései itt-ott tesznek említést iparűzőkről. Ezek sorában ekkor is ötvösök, szabók, szűrszabók, süvegkészítők, szűcsök, vargák, kovácsok, molnárok, mészárosok, takácsok, vargák szerepelnek, továbbá gombkötők, csizmadiák, szappanosok, salétromfőzők, nyereggyártók és bodnárok. Bár a kis népességű, gazdaságilag fejletlen környékbeli falvak mellett Kecskemét kézműipara lényegesen nagyobb potenciált képviselt, de a polgárvárosok és a kereskedő-mezővárosok erősen differenciált iparától mennyiségi és miminőségi tekintetben egyaránt elmaradt, s alárendelt szerepet játszott az anyagi-gazdasági javak zömét előállító őstermelés, főleg az intenzív állattenyésztés mögött.

21 Kecskemét céhei a XVI. század második felében Az ötvösök céhe az 1557-es céhlevél tükrében A XIV—XVI. században a pénzgazdálkodás elterjedése, az árutermelés és az árukereskedelem fellendülése következtében a vidéki termelőágakon belül a kézműipari termelés is fejlődésnek indult, különösen a nagyobb mezővárosokban. A társadalmi munkamegosztás adott fokán már nemcsak a polgárvárosokban, hanem a legjelentősebb mezővárosokban is megjelentek a kisipari termelés magasabb, szervezettebb fokát jelentő kézműves céhek. Néhány különösen fejlett mezővárosban, így például Szegeden és Debrecenben már a XIV—XV. században működött egy-két céh. Az állattenyésztő Kecskeméten egy-másfél évszázados késéssel, a XVI. század közepén jöttek létre az első céhszervezetek. Az általunk tárgyalt időszakban csak három céh alakult a cívisvárosban: az 1550-es években az ötvösök és a szűcsök, majd a század utalsó negyedében a szabók céhe. Jellemző, hogy a legelső céh a Szegedről elmenekülő ötvösök kérésére kelt életre, s éppen Debrecentől kapták céhlevelüket. A céhes szervezkedés tehát mintegy külső hatásra indult meg Kecskeméten, de később a belső gazdasági fejlődés 21 KÁLDY-NAGY, A budai... 1977. 335. ssz.; BÁCSKAI V., 1971.18—9. HORNYIK, 1861. II. 165.