Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

tünet, amely külön tárgyalást követel." Sajnos adatok hiányában nem tudjuk pontosan felmérni a kecskeméti ipar űzők őstermeléshez való kötődésének fokát, de bizonyos, hogy más agrárvárosokhoz hasonlóan itt is szoros volt az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata. Ez a viszony a későbbi évszázadokban is fennmaradt: „Kecskeméten az iparos földművelők legényeiket Péter és Pál napjától Szent Mihály napjáig (június 29—szeptember 29.) szüneteltették. Ilyenkor mester és legény aratni mentek, hogy évi kenyérszükségletüket beszerezzék." E negyedszáz mesterség kilenc iparágat alkotott, melyekben az egyes foglalkozások és iparosok száma így alakult : Kecskemét iparágai (1546 —1562) 18. táblázat Az iparág neve A mesterségek száma Az iparosok száma Az iparág neve 1546 1559 1562 1546 1559 1562 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Ruházati ipar 4 4 4 27 43 37 Fémipar 2 3 3 11 17 16 Élelmiszeripar 3 4 3 5 7 6 Faipar 3 4 4 3 5 5 Építőipar 2 2 2 2 5 2 Tisztítóipar 1 1 1 3 3 3 Bőripar 2 2 1 2 3 1 Szövőipar — 2 1 — 2 1 Agyagipar 1 1 — 9 iparág 17 23 19 53 86 71 Tanulságos ezt a táblázatot összevetni a legtöbb iparost foglalkoztató budai haszváros, Ráckeve iparágainak kimutatásával, melyet ugyancsak a foglalkozásnevek alapján készítettünk el: Ráckevei iparágak (1546 — 1562) 19. táblázat Az iparág neve A mesterségek száma Az iparosok száma 1546 1562 1. 2. 3. 4. Fémipar 5 17 27 Szövőipar 3 4 6 Bőripar 3 7 9 Élelmiszeripar 7 30 42 Ruházati ipar 5 89 116 Faipar 4 2 6 Építőipar 3 10 11 7 iparág 30 159 217