Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Kecskeméti mesterségek az iparosnevek tükrében (1546 — 1562) Iparosnév 1546 1559 1562 Átlag 1. 2. 3. 45. Ács 1 5 1 2 Borbély 3 3 3 3 Dézsarakó 1 1 1 1 Fazekas — 1 — 1 Faragó — 1 1 1 Gyárfás 1 2 2 2 Gyékényes — 1 — 1 Bálik (Halász) — 1 2 1 Kenyeres 1 1 1 1 Kovács 6 9 8 8 Kutas 1 1 1 1 Mészáros 1 2 — 1 Molnár 3 3 3 3 Ötvös 5 6 7 6 Rámás 1 1 1 1 Süveges 3 3 6 4 Szabó 14 27 19 20 Szíjgyártó 1 2 1 1 Szűcs 1 6 4 3 Takács — 1 1 1 Tímár 1 1 — 1 Varga 9 9 8 9 Vedres — 2 1 1 25 53 86 71 73 Az őstermelés és a kézműipar szétválása egyben utal a társadalmi munkamegosztás, a differenciálódás és a városiasodás fokára is. Noha a vezetéknevek alapján végzett felmérés korántsem tekinthető pontosnak és teljesnek, de bizonyos mértékben jelzi az adott késő középkori -— hódoltsági település kézműipari termelésének színvonalát. A XVI. század közepi Kecskeméten legalább félszáz -— száz olyan adózó élt, aki valamilyen kézműiparral is foglalkozott. Az ipar azonban ekkor még kevéssé különült el az őstermeléstől, a kézművesek többnyire mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkoztak, nemegyszer csak időlegesen, részlegesen, esetlegesen folytatták ipari tevékenységüket. A nagy állattartó Kecskemét is elsősorban parasztváros volt, ahol a kézművesek földet is műveltek, állatokat is tenyésztettek. Mint Lenin hangsúlyozza, ,,a kapitalizmusnak . . . kezdeti fejlődési fokán az iparos még alig különül el a paraszttól, kapcsolata a földdel valóban fölötte jellegzetes 7 Bács-Kiskun megye múltjából II. 97