Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

BÁRTH JÁNOS Fájsz népessége a XVIII. század közepén

Négy ház családfőjét mendicusnak, vagyis szegénynek, koldusnak jelezte az összeíró. E kifejezés mögött valószínűleg az egyházi adó kivetése szempontjából szegénynek tartott házaspárt kell értenünk. Az 1. számú házban lakó Nagy György mendicus például két házas fiút is magába foglaló nagycsaládban élt, tehát nem gondolhatunk valamiféle egyedülálló kéregető koldusra. Két házban „novus hungarus" vagyis cigány család élt. E családok a fajszi magyarok között laktak, tehát letelepített cigányok voltak. A helyi paraszttársadalomra vonatkozó megállapításaink során nem kezeljük külön őket. Inqvilinusnak azaz zsellérnek kifejezetten egy háztartásfőt említenek, a 155. számú házban lakó Salacz Mártont. Valószínűleg a falu szolgálatában állt, mivel a községháza melletti épületben élt. Lehetett pl. kisbíró vagy pásztor. Egy szolgát is alkalmazott. Vele egy házban lakott a falu kocsisa, aki szintén zsellérnek számíthatott. Önálló háztartás vezetője lehetett a 138. számú házban élő zsellér családfő is. A zsellér kifejezés az összeírás többi részében csak családtagok vagy a háztartásokhoz tartozó családos szolgák esetében tűnik fel. Többször használták a beházasodott vők társadalmi helyzetének jelölésére. Az összeírásban 12 nőtlen és 4 hajadon szolgát vettek számba, akik más házánál munkát vállaltak. Számukat egy özvegy férfi is gyarapította. Többségük húsz éven aluli volt. Közülük kerültek ki a különféle pásztorgyerekek, így pl. a sokszor emlegetett családi sertésfalkák őrzői, valamint a béresek és a házkörüli szolgálók. Rajtuk kívül 8 családos hazátlan zsellér és egy özvegy családfő szolgált családjával együtt egy-egy fajszi háztartás kötelékében. Családtagjaik száma 36 fő volt. A házasulatlan szolgákkal együtt tehát összesen 53 fő állt rendszeresen más szolgálatában, a fajszi lakosság 5,2%-a. A fajsziak vallása Fájsz napjainkig katolikus falu. Az volt 1762-ben is, annak ellenére, hogy a környező Duna melléki falvak népe a török uralom időszakában református hitre tért, és az új vallás meghatározó tényezőjévé vált e helységek XVIII.-—XIX. századi népi kultúrájának. A katolikus Fajszon 1762-ben két kálvinista háztartást találtak, az 59-est és a 88-ast. Az első 16 tagú, 3 házas fiút is magába foglaló nagycsalád, a második pedig 3 tagú családtöredék volt. Vallásuk kuriózumnak számított Fájsz katolikus társadalmában.