Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
BÁRTH JÁNOS Fájsz népessége a XVIII. század közepén
Az összeírás készítésének idején egyébként még valószínűleg vitatott volt Fájsz egyházi hovatartozása. A középkorban az apátság prediális nemeseinek székhelye az apátság egyházi igazgatása alatt állt. A XVIII. században a szekszárdi apátság volt ugyan a falu plébániájának kegyura, de a fajsziak lelki gondozásával nagyrészt a kalocsai érsekek papjai foglalkoztak, mivel úgy tartották, hogy Fájsz a kalocsai érseki egyházmegyéhez tartozik. A szekszárdi apátság középkori jogokra, a kalocsai érsekség pedig az újkori élet gyakorlatára hivatkozott. Az 1730-as és az 1750-es években nagy viták folytak a kalocsai érsekség és a szekszárdi apátság fölöttes hatósága, az esztergomi érsekség között arról, hogy kinek van joga kánoni látogatásokat végezni Fajszon. A vita valószínűleg csak 1777 után dőlt el végérvényesen, amikor a szekszárdi apátság, mint önálló egyházi intézmény megszűnt. 15 Háztartások, nagycsaládok Rövid tanulmányunk további részében elengedhetetlen, hogy Fájsz népességével kapcsolatban történeti demográfiai és történeti néprajzi vonatkozású számszerű megállapításokat tegyünk. Ennek során azonban elkerülhetetlenül összetalálkozunk azokkal a fogalmakkal, amelyekkel a 160 fajszi ház népe jellemezhető: a család, a háztartás, a nagycsalád, a família, a háznép, a gazdaság stb. fogalmával. E helyen nincs lehetőségünk arra, hogy e kifejezések tartalmát ismertessük, ezért az olvasót a legfontosabb szakirodalomra utaljuk. 16 Nehezítené bemutatásunkat, hogy az irodalomban meglehetősen nagy nézetkülönbségek tapasztalhatók az említett kifejezések pontos jelentésével kapcsolatban. Különösen a háztartás fogalma mondható vitatottnak. A háztartás fogalmával kapcsolatos nézetkülönbségek lényege az, hogy a parasztházaknál egykor élt zsellér családok ,,egy kenyéren éltek"-e a gazda családjával, a gazda irányításával dolgoztak-e, vagyis beletartoztak-e annak háztartásába, vagy pedig önálló háztartást alkottak. Valószínűleg egyértelműen soha nem adható válasz erre a kérdésre, hiszen egyéni és helyi különbségek mindenképpen jelentkezhetnek. A fajszi összeírásból úgy látszik, hogy e faluban mindkét eset előfordult, de az összeírt zsellér családok többsége valószínűleg beletartozott azoknak a gazdáknak a háztartásába, akiknek házában összeírták őket. Erre utalhat többek között a lélekszám 15. CSIZMADIA A. 1972. 22—23., 27. 1(5. SZABADY E. 1964. 216—221. — KOVÁTS Z. 1904. 228. — DÁVID Z. 1973. 7. — VERESS É. 1966. 361—372. — Ezúton köszönöm Faragó Tamásnak, hogy Nagykovácsi háztartásszerkezete a 18. században c, kéziratos tanulmányát átolvasás céljából rendelkezésemre bocsátotta.
