Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

RUSVAY KÁLMÁN Kecskemét város ménese

úgy, mintha a ménes 350 darabból állana," Ugyanakkor a 3 évet meghaladott kancák fübérét 12 korona helyett 8 koronában állapították meg, „hogy a hanyatlásnak indult lótenyésztésnek lendület adassék." Egyszersmint a törzsméneshez állami bérmént kértek.

134 Májusban a törzsmónes elhelyezésére a Buzsik-féle csőszháznál 500 korona költséggel sürgősen akolt csináltattak.

135 Komoly haladást jelentett az új ménes történetében, amikor Szentkirályi Kálmántól 1901. szeptember 10-én megszerezte a város egy millió koronáért annak 6190 hol 264 nöl bugaci birtokát. A szerződés értelmében Fóliák József bérlőt is kifizették 129. 285 korona 70 fillérrel. A bérlő lóállományának átvételével 1 hátaslovon, 3 kocsislovon és 8 igáslovon kívül a város a következő 31 méneses lóhoz jutott: 1 „angol fajta" mén, 16 darab 2 1/2 éves csikó, 5 drb. 11/2 éves csikó, 7 drb. gyenge csikó, 1 szürke kanca, 1 drb. 3 éves sárga kanca. 136137 A földéhség jele, hogy az alig megszerzett Szentkirályi-féle Buga ereszből 1902-ben 982 hold 1545 Döl szántót holdanként 12 korona 85 fillérért haszonbérbe adtak.

138 A gazdaság így megcsonkítva is „a ménes és a gulya fenntartására és tenyészállatok nevelésére is rendelve lóvén . . . jelentőséggel bir és házi kezelésben marad."

139 Beniczky Ferenc főispánnak a földművelésügyi miniszterhez 1903. március 26-án tett jelentése megvilágítja Kecskemét mezőgazdasági viszonyait és benne az állattenyésztés helyzetét, amelynek a hanyatlását megállapítja, 1894-ben „a bugaezmonostori közlegelőn a növendékmarhákat ós a csikókat beszámítva 8667 db. tisztán kecskeméti jószág legelt, ... az 1902-ik évben már 4885 db. kecskeméti volt a pusztán." Ilyen körülmények között létesített a város saját ménest és gulyát, amivel „főcélja apaállatok nevelése, melyek az itteni viszonyoknak megfelelnek."

140 Az eddigiektől eltekintve sajnálatos módon éppen a legújabb kori ménesről áll rendelkezésünkre legkevesebb levéltári anyag. Ezért különösen értékes Gaál József volt városi főintéző 1939. december 1-én keltezett, 29x46 cm nagyságú, 6 oldalas kézirata. Ennek adatai szerint 1899 és 1903 között a város 4 helyről 19 tenyészkancát vásárolt. Még pedig 4 Noniust Debrecenből (1899), 2 angol telivért nemeskéri Kiss Pál véglesi méneséből 134. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1901. 74—76. 1. 135. Ugyanott. 244—245. 1. 130. Szerződések, Kötelezvények. 1661—7210. sz. (7006). 137. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1901—1902. 369. 1. (1901). 138. Ugyanott. 561.1. (1902). 139. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1905. 907—910. 1. 140. Várostörténeti adatok. II. köteg. 1903.