Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

RUSVAY KÁLMÁN Kecskemét város ménese

(1900), 2 arabs telivért (Jussuf és Ammurath Beiraktar) Bábolnáról (1901), 5 angol félvért Mezőhegyesről (1902) és újból 6 Noniust Debrecenből (1903). 1899-ben már volt a város tulajdonában egy Don Perez nevű angol telivér mén. 1901-ben kért ugyan a város bérmént, de csak 1907-ben érkezett a 345. tksz. Furioso XIII—1. törzsmén. Azideig (1899—1907) a fedezőállomáson levő arabs félvér, angol telivér és félvér mének, valamint a város által a nagykőrösi méntelepről vásárolt Brávó nevű angol telivér mén kerültek a ménes kancáira. A ménes történetében két korszakot különböztethetünk meg : a törzskönyvezés előtti első (1899—1929) és a törzskönyvezés bevezetésével (1929) kezdődő második időszakot. A törzskönyvezés bevezetése Gaál József nevéhez fűződik, aki 1928-ban vette át a gazdaság vezetését és 1937-ig állt annak élén. Azután pedig mint városi főintéző őrködött a ménes fölött. Becsey Lajos nyugalmazott méneskari alezredes 3 évig (1935—1937) tanácsadókónt működött a ménesnél és számottevően hozzájárult annak felvirágoztatásához. Ezért a várostól 24 hold Szentkirályi-földet használt. A törzskönyvezés előtti időből 8 mént ismerünk. (A 141. sz. jegyezetben *-gal jelölve.) És pedig 2 arabs telivért, 2 angol telivért és 4 angol félvért. A főtörzskönyv adatai szerint a második időszakban G arabs telivér, 1 arabs félvér, 3 angol telivér, 19 angol félvér és 1 huzul telivér jutott a ménesben szerephez, összesen 30 darab. Ezeken kívül volt még a ménesben 3 segédmén és 1 szamárcsődör. Mindössze tehát a ménes fennállása idejéből 41 ménről van tudomásunk. A 3 segédmént ós a szamárcsődört nem számítva a törzskönyvezés 1929—1944 közötti 16 évében szereplő 30 ménnel történt, bejegyzett fedeztetések száma 494. Ezekből a fedezetetésekből 104 kanca- és 120 méncsikó

141 származott. Hat kanca elvetélt. A kancacsikók közül 18 a ménes tenyészkancái közé került. Eladtak 19 kanca- és 49 méncsikót, melyek közül 2 kancát és 33 mént az állam vásárolt meg, és pedig a méneket 1800—7000 pengős áron. Elhullott 19 kanca- ós 24 méncsikó. Az elhullás okát csak 9 esetben jegyezték fel és eszerint az elhullás oka mirigjrkór volt. 12 méncsikót ivartalanítottak. Legnagyobb veszteség akkor érte a ménest, amikor 1917-ben tűzvész alkalmával a ménesistállóban égett 30 kiváló, jórészt vemhes kanca. Nagy esemény volt, amikor dr. Plósz Béla államtitkár, országos lótenyésztési főfelügyelő a Bíró nevű méncsikót 1935-ben az állam részére 1800 pengőért megvásárolta. Ez a mén Bugac—1. néven később mint állami törzsmén szerepelt. Ugyanakkor az állam 2 kiváló tenyészkancát adományozott a városnak azzal a feltétellel, hogy mindkét kanca két első méncsikóját kö141. Kecskemét íh. város bugaci ménesének fotoiv.skonyve. 1929—1914.