Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

a várostól távolabb esik, és a Zagyva közelsége miatt kellemes, bár ki van szolgáltatva féregnek, kígyónak, békának. Elmésen sorolta fel valaki a rendház kertjének nyolc csapását: „Első a hömpölygő vízáradat, a békák csapása a második, Ezután a szúnyog a megtestesítője, majd a náluk is ártalmasabb légy. Az ötödik az egereket dédelgeti, a hatodik a kígyókat szülte. Aztán jön a jégeső, majd az istentelen fogú cserebogár." Különben az így megosztott város egyik felét hajdan Jász-Varasnak, a másikat pedig Magyar-Varasnak hívták:

120 így találom az egri püspökség 1587-ben végzett összeírásában. Most mindkét rész egyenlő jogokat élvez, még ha meg is előzi helyzeténél fogva egyik a másikat. A Zagyva balpartján ugyanis, amelyről elmondtuk, hogy nagyobb, kizárólag katolikusok laknak, a reformátusok csak a jobb parton lakhatnak, és csak gerendából és vert falból való templomot engedélyeztek nekik; az istentiszteletet pedig az iskolamester és nem lelkipásztor vezetése alatt végezhetik. A katolikus vallást különben mindkét oldalon levő kiváló templomaikban egyrészt a ferencesek, másrészt a plébános meg a káplán segítségével sűrűn gyakorolják. A város polgári ügyeinek élén egy főbíró áll, mintegy bírói minőségben. A második az albíró, mintegy számvivőként, hétköznapian adószedőként. Mindkettőt a szenátorok közül választják, akik huszonnégyen vannak a kunok és jászok szokásától eltérően. Ezek állandóan és minden egyes napon összejönnek a tanácsházán, ott is maradnak, s nemcsak az ügyekről meg a vitás esetekről intézkednek, hanem még az ételt is ott kapják meg; van még két jegyző és több városi szolga. A város földművelésből és mesterségből él. Mivel ugyanis nem tudják előre a borból és gabonából származó jövedelmüket, arra törekednek, hogy ne csak az állatkereskedelemből éljenek, hanem olyan dolgokkal való kereskedésből is, melyek a táplálkozásnál és ruházkodásnál mindennapos szükségletként jelentkeznek. Ez a szorgalmas életmód közülük jónéhányat gazdaggá tett, bár mégis többségben vannak a szegények és szűkölködők. Falusi módra alacsonyra épített házakban laknak. Ruházatukban alig különböznek a parasztoktól, de azért mégis mutatós külleműek, különösen a fiatalabb nők. Erkölcseik tiszták, emberségesek, vendégszeretők. Ámbár nem győztünk csodálkozni azon, hogy a parasztoknál valamivel műveltebb népben a menyecskék és a hajadonok még csak el sem pirultak, amikor meztelen lábszárral gázoltak át 120. 1553—1588-ig közigazgatásilag két külön település volt itt: a Zagyva egyik párján, Magyarvárosban a kálvinisták laktak, Jászvárosban pedig a katolikusok. (FODOR F.: im. p. 430.)