Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

mindenki szeme láttára a folyón, pedig híd is van. Jobban szeretném, na megváltoztatnák ezt a szeméremre ártalmas szokást. Különben ebben a városban szokott összegyűlni, ahogy mondják, legfelső székre nemcsak a jászoknak, hanem a kunoknak is egész nemzetsége, és itt szokták eldönteni a köz- és magánügyeiket. Ezért nem csupán a jászok részéről van a kapitány meg a hadnagy Jászberényben, hanem maga a főkapitány is kiszáll ide igazságot tenni. Ehhez járul még az is, hogy mindkét nemzetség okleveleit és királyi kiváltságait itt őrzik. Ittlétünkkor láttuk Lehel magyar vezér kürtjét is, mellyel a monda szerint megölte Konrád császárt. Véleményem szerint elefántagyarból van, hossza másfél láb, és vastagabb annál, minthogy a felénél lejjebb az ember egy kézzel átfoghatná. Azon a végén, ahol a legszélesebb, egy darabka hiányzik: ahogy mondják, Konrád megölésekor tört el. Felületének többi része többszöri sorban kartáncok, valamint dobos, íjas és hajítódárdás játékok faragását mutatja, valamint az egész kerületén a régi magyarok hol gyalogosan, hol lovon vívott csatajeleneteit. Többek között egy keresztekkel ékesített templomféleséget figyeltünk meg,

121 hogy ne mondhassák, hogy Diana képe van feltüntetve a templomával, bármit is mond Magyarország topográfiájának névtelen szerzője. Különben ezeket az ábrákat hajdan arannyal vagy ezüsttel futtatták be, vagy arannyalezüsttel díszítették a kürt elefántcsont alakjait, és ezek a fosztogatás nyomait mutatják, ámbár nem lehet eléggé csodálkozni, hogy mekkora hiúság ösztönözte a török szultánt, hogy amint állítják, az elszállított hitvány zsákmányból a kürtöt csupaszon küldte vissza a jászoknak. Mutogatnak bizonyos, a kürtön elszórt foltokat, Konrád megölésének bizonyítékaként, és azt mondják, hogy a kürt belső üregében, ha a fülünkhöz tesszük, a halott hangjához igen hasonló hang hallatszik. Ezek közül azonban, bár gondosabban megvizsgáltuk, egyiket sem tudtuk megpillantani és világosan észlelni, hacsak valaki köimyelműen el nem hiszi, miközben esetleg a füléhez emeli, hogy Konrád hangja a kürt visszhangja, és az ő vére az a néhány vörösen feketéllő folt, amely ott látható. 121. Alább közöljük a történettudós művészeti szakértő leírását:,,A kürt peremén levő sávba egymásba fonódó korongokat faragott a művész, beléjük pedig változatos alakok kerültek: középre kiterjesztett szárnyú sas, két oldalra pedig farkába harapó oroszlán, szájában levelet tartó páva, talpából tüskét húzó kisfiú, a sort pedig az ókori világ csodaszörnye, a lótestű kentaur zárja be. A két függesztősáv közti kürtpaláston alakok zsúfolódnak több sávban egymás alatt. . . Kereszttel díszített épületből rohannak ki lovak, lovasok, gyalogos vadászok. Egyikük szarvast üldöz, a másik oroszlánnal küzd, majd tovább egymással vívó alakokat látunk, kiknek küzdelmét két oldalról egy-egy páva nézi; kentaurnak álcázott színészek viaskodnak. A császári sas jelképét két oldalról csodás griffek őrzik, alattuk muzsikusok, egyensúlyoző-művészek, mágusok, labdajátékosok mutatják be lélegzetállító tudásukat... Az ábrázolás alapján nem kétséges, hogy a kürt „bizánci" cirkuszi ünnepi játékok számára készült ..." (LÁSZLÓ Gyula: Lehel kürtje, Népszava 1975. jan. 11 -i sz. p. 6.)