Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei
altalajjal 90 , amit csak igen ritkán láthatunk. Az ilyen fajta talaj a vizeket vagy elnyeli, vagy ízetlenné, a lakosok részére teljesen használhatatlanná és ártalmassá teszi. Láttunk a szőlők és a falu területe között egyes fehér vizű és szikes illatú posványos mocsarakat. Az idevalósiak mégis azt állítják, hogy ezek néha esős és nedves évszakban kiáradnak. Egyébként az emberek igazmondók, tisztességesek, barátságosak és szorgalmasak. 4. Szabadszállás az előbbitől egy szűk órai járásra van nyugatra; határai délről Máriaháza puszta, Fejéregyháza 91 és Szentmárton 92 , amely tőle nyugatra van két mérföldre; ugyanennyire van Szentmiklós 33 északi irányban; ugyanerre Bösztör puszta félúton, egy mérfölddel közelebb ; keleti szomszédai Baracs 94 , Adacs 95 és Kisbalázs puszták, a két utóbbi egy mérföldre, s kettejüknél pedig odébb van Baracs. Fülöpszálláséhoz hasonló, homokos, legnagyobb részt terméketlen síksága van, mely a sors sok forgandóságának volt kitéve. Sűrűn döntötték ugyanis romlásba támadások, pusztult cl felkelések és háborúk következtében. A lakosság többszöri elmenekülése és a helység elpusztítása után, kiváltképpen Lajos elestét követően, ebben az időszakban sok éven keresztül, hogy ne mondjam egy évszázadig, nyoma sem maradt előbbi állapotának. És bár ezután a török kegyessége és a helység megóvására tett Ígérete alapján a másik két előbbihez (ti. Halashoz és Fülöpszálláshoz — ford.) hasonlóan ismét összegyűlt a lakosság, és valamennyire helyreállította, mégis a megismétlődő polgárháborúk miatt anynyiszor elpusztult, ahányszor saját hazája fiai felkelést szerveztek. Rákóczi György idejében olyan tökéletesen tönkrement, hogy miután a lakosságot kirabolták és kifosztották, és azok a nyomorúságos számkivetésbe menekültek, semmijük sem maradt a felkelők által gonoszul emelt sírdomb gyászos látványán kívül. És ámbár később helyreállították a Thököly hadai által elpusztított kunyhóikat, és a lakosság visszamaradt, elmondani sem lehet, micsoda rettegésben éltek, és a kóborlóknak — hol magyaroknak, hol meg másoknak — micsoda megfélemlítései, önkényeskedései sújtották őket. A legutolsó felkelés során is, melyet Rákóczi Ferenc indított, mindjárt a felkelés második esztendejében, azaz 1704-ben Fülöpszálláshoz hasonlóan a sorstól üldözve megint elvesztették mindenüket, és sanyarú számkivetésben kerestek menedéket. Egy részük főképpen Kecskeméten volt; mivel itt nem akartak a barátaik számára súlyos teherré válni, ismét visszatérve, 90. Ezt a műveletet forgatás (rigolirozás) néven ismerik: a lalajnak 00—100 cm mélységben való megíordítását jelenti. 91. Ma Dunaegyháza 92. Ma Szalkszcntmárton 93. Ma Kunszentmiklós 91. Ma Kunbaracs 95. Ma Kunadacs
