Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

kunyhóik felépítése után régi lakhelyüket elfoglalták, remélve, hogy a bajokat közösen majd valamivel könnyebben fogják elviselni. De alig telepedtek meg, máris a rácok gyakori, szinte mindennapos rajtaütéseinek voltak kitéve, akik ezt az egész vidéket fosztogatták és pusztították, és miután házi felszerelésüket, kunyhóikat felégették, barmaikat elhajtották, ők maguk végszükségbe jutottak. Az agyongyötört lakosság 1705-ben mindenfelé szétszóródott, és szétszéledésük után kerek tíz esztendővel később is a falu csak nyomorúságos omladékot és az emberi életnek csak a nyomait mutatta a nagy pusztaság közepette. Nem is települt be előbb, míg a haza le nem csillapodott a zűrzavar elültével. 1714-ben történt, hogy az itteniek először visszatértek, és az előző falak omladékaira elhelyezték alacsony házacskáikat. Apránként és lassan-lassan helyreállították a falut olyanra,amilyen ma is: a házsor délről északnak húzódik, s épületei inkább a szükségletre, mint a fényűzésre készültek. Középen van a teljesen közköltségen emelt temploma.

96 Vannak azonban épületek, melyeket a katonaság téli-nyári tartózkodására és más közszükségletre emeltek. Mindannyian magyarul beszélnek, református vallásúak, s emiek lelkipásztorát támogatják, szabad vallásgyakorlatnak örvendenek. Földművelésből élnek, nem fényűzően, hanem szerényen, már ahogy a föld és a nehéz idők engedik. Ugyanis ők sem mentesek azoktól a szüntelen, közös nyomorúságoktól, melyek ránehezednek erre a vidékre. Mivel ugyanis a fülöpszállásaikhoz hasonlóan ők is falvaktól távoleső magányos helyen laknak, sűrűn nyugtalanítják őket az átvonuló katonák, hogy ne is szóljunk azokról a visszaélésekről és jogtalanságokról, amelyek elő szoktak fordulni. Birtokolt földjeiket, amelyek helyenként hatalmas homokdombokba mennek át, csak itt-ott szántják fel és vetik be, ahol kedvezőbb fekvésűek. Ezeket azonban hat ökörrel, kétszeri szántással kell megforgatni és megművelni. Szőlőt szintén ültettek azon a részen, amely keletre néz: közepes minőségű boruk vörös. A szőlőskerteken kívül egyetlen fa sem látható, erről az egész vidékről hiányoznak az erdők. Vízellátásuk sem jó, mivel a szikes talajon — kivéve az esős időt — csak néhány szerény posvány van. Néha, nagy vízálláskor a Duna kiáradt vizével nag}^ területen elönti és megrongálja ennek a falunak a területét is. Különben a nép emberséges, szereti a fegyelmet, katonás: egyáltalában nem fajzottak el a/ kun ősöktől, akiktől származtak. Karczag Fülöpnek

97 hívták a kun ivadékok közül az elsőt, aki betelepítette falunkat a török engedélyével; ugyancsak ő ösztönzi a szomszédos falut (ti. Fülöp9(5. Régi temploma l(>28-ban épült. (Pest vm. adattára 2. rész p. 25.) A szabadszállásiak 17:35—1711 között újították löl templomukat, s a régi tepmlom egyik gerendáján latin föliratot találtak: „Ezen épületet l(528-ban emeltük Hintokb István főbírósága idejében. Mestere :SarkadiMihály."(1872-esjászkunnaplár, Jászberényp.41.) 97. Karczag Fülöpre nincs adatunk.