Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

módon leigázták, és majdhogy nem elnyomták. így azután nem sok épületből áll, és igen kevés támogatásban részesül. Egyedül kiemelkedő tornyú temploma szökik szembe, a többi egyetlen és nem is hosszú házsorban terül el. Délről egy nádas mocsár van a közelében, amely ott, ahol a város nyugatról hozzá legközelebb van, hátrafelé görbülő vonallal északra húzódik, és ott véget ér, de ismét egy másik tó tűnik fel, ametyet az előző tótól csak egy közbeeső szántóföld választ el. Ezt a lakosok Sóstónak hívják, s a viz olyan sós, hogy nem tűr semmiféle férget, békát és siklót, de egy bővizű forrástól rendkívül tiszta. A mocsáron túl vannak a szőlőskertek; a termés vörös, íze kellemes, de a bora nem tartható el. A keleti és nyugati részt háromszori szántás után bevetik, bár a föld homokos és legnagyobb részt terméketlen. így, bár bővelkedik területben és pusztákban, amelyeket saját hasznára fordít, mégis kevésre megy velük, mivel a homokos talaj terméketlensége ellensúlyozza a nagy mennyiséget. Több stádiumnyi (190 m — ford.) távolságon semmi mást nem láttunk, mint vetésre és legeltetésre alkalmatlan futóhomokot, mely véget nem érő dombokat púpozott föl. Erdőnek messze földön híre-hamva sincs, hanem az egész vidék hatalmas földtengerként terül el. így nagy szűkében vannak a tüzelőnek: alommal és kórókkal

81 segítenek magukon. A várost helvét hitvallású magyarok lakják, és hitüket szabadon gyakorolják. A közügyek élén a bíró és tizenkét szenátor áll, valamint egy jegyző és több szolga. Es minthogy, amint mondtam, ez a hely a Kiskunság székvárosa, ennek az egésznek az ügyeit egy kapitány intézi úgy, hogy vagy ide idéznek be a legsúlyosabb bűnügyekben (a börtön ugyanis itt van), vagy máshova. Egyébként a nép emberséges, tudománykedvelő, erkölcsös, szorgalmas, vendégszerető. 3. Fülöpszállás népes falu. Tőle keletre Izsák falu van, délre Szentimre puszta, nyári napnyugatra

82 két mérfölddel távolabb egy mezőváros (ti. Solt — ford.) és téli napnyugatra Máriaháza puszta, északra pedig fél mérföldnyire Szabadszállás. Szélesen elterülő, sík vidéken fekszik, amely hősi. A lafin jndex szóhoz zárójelben kiteszi a magyar kóró jelentést. 82. Szövegünkben egyedül itt, Fülöpszállásnál fordul elő a téli, ill. nyári napnyugta megjelölés (occidens aestivus, ill. hybernua). A természettel szoros kapcsolatban élő pásztornépek tapasztalati tényeken lapuló megfigyelése szerint lényeges eltérés van a nyári és a téli napnyugta iránya között. A nyári napnyugta nyugat-északnyugatnak felel meg, míg a téli nyugat-délnyugatnak. A valóságban Bél Mátyás szövegével ellentétben Szentimre puszta van „téli napnyugatra" (délnyugatra),és Máriaháza fekszik „nyárinapnyugat-"ra (északnyugatra) Fülöpszállás Halashoz viszonyított irányának megjelölésénél a szöveg szerint: „abest autem ab oppido Halas in occidentem Hybernum," holott Fülöpszállás Halastól kifejezetten északknyugatra van. Kétségtelen, hogy a tudós egy sajátos nyelvi fordulatot rögzít itt latinul, s megfigyelésének alátámasztására meg kell említenünk, hogy ugyanezzel a fordulattal találkozunk a Bösztörpusztát Szabadszállás és Miklós között megosztó, 1739-ben kelt oklevélben (BORS K.: im. pp. 48—49. (Hasonlóan így tájékozódik Halas a 19. sz.-ban) (TOOTH János: Kis-Kun-Halas története, Nagykőrös 1801. p. 4.), végül a nemrég elhunyt Szappanos Lukács is élt még e fordulattal.