Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

í. Dorozsmai. Népes, katolikus vallású falu, vegyes, magyar és szláv település, ámbár a magyar rész nagyobb, a szlávok a lakosságnak alig húsz százalékát teszik ki. Legnagyobb részt Fényszaru, ez a jász avagy filiszteus falu telepítette ide át a magyarokat, akik először 1719 áprilisában vándoroltak ide, a többiek pedig lassanként, elszórtan érkeztek. 1728-ig Szeged város (civitas — sic!) fennhatósága alatt éltek, amely száz esztendőnél hosszabb ideig birtokolta ezeket a részeket.

74 Az említett 1728. évben azonban Dorozsma visszatért kiskun igazgatás alá Orczy István jászkun kapitány és Grassalkovich Antal királyi táblabírósági igazgató idején. Ettől az időponttól kezdve ugyanannak a jogszabálynak

75 van alávetve, amikor saját ügyeiben akár odahaza, akár Halason, akár Jászberényben jár el. Helyben foglalkoznak a rágalmazásokkal, valamint egyéb otthoni ügyekkel. Ezeknek az ügyeknek az intézője a kapitány, a bíró, a hadnagy, a kisbíró és a tizedes.

76 A bíróval együtt tizenkét szenátor van, akik egyedül döntenek kisebb üg3'

r

ekben, csak a fontosabb ügyekben hívják meg tanácskozásra a kapitányt. Ha pedig súlyosabb az ügy annál, mint amit otthon elintézhetnek, akkor Halasra teszik át — elsősorban a letartóztatottak bűnügyeit •—, s ha ott sem tudnak eléggé igazságot tenni, akkor a főbírósághoz

77 fellebbeznek. A bíróválasztás Szent György vértanú napján van. Egyetlen plébánosuk intézi a vallási ügyeiket. Templomuk 1728-ban épült a falu közepén. A falu délnyugatra néző részén a közelben van a Matty nevű posván}', amely oh/ankor, amikor a Tisza néha a partjait átlépi, és kiáradva a földeket is elönti, majd a folyó más helyzeténél ismét visszatér a folyóba, ugyanazon oknál fogva, amelynél kiáradt, mivel esése van, és a földeket a maguk természetes állapotának visszaadja, úgy kiszárad, hogy száraz lábbal át lehet rajta gázolni. Területe sem széltében, sem hosszában nem több fél mérföldnél. A szántóföld fekete, termékeny, amely főleg kevert búzát (ti. kétszerest, más néven abajdócot — ford.) bőven terem, ha 74. A szegediek a kiskunsági dorozsmai részekért a nádornak, majd a 18. sz. elején a lovagrendnek fizettek bérleti díjat. (így pl. 1718-ban 150 forintot fizettek tíz puszta után, de ezt is sokallták.) Még ugyanezen év szeptemberében a jászkun regiment kiveri a szegedieket a halasi határból, mivel azok már előzőleg fölmondták a bérletet. A szegediek megtorlásul ki verették katonasággal a halasiakat Dorozsma és Üllés pusztákról. Orczy főkapitány éppen a szegediek miatt szorgalmazta Dorozsma betelepítését 1718-ban, s ugyancsak ezért építették „a falut a dorozsmai határ déli sarkán, közvetlenül Szeged szomszédságában ..." (KISS József: Küzdelem a jászkunsági pusztákért a Német Lovagrend uralmának első évtizedeiben 1702—1720. Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1973. évi 3—4. számából, Bpest 1974. pp. 438—439.) 75. Arról az ügyvitelre vonatkozó szabályzatról van szó, melyet később megerősített Mária Terézia a rendek bizonyos módosítása után. Az articulusokat később lemásoltatták a Jászkunság privilegiális könyveiben minden helységben (1753). 70. A hadnagy, kisbíró, tizedes a latin szövegben is magyarul szerepel. 77. ,,ad Dominale iudicium"