Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei

kétszeri szántással megforgatják; egy-egy köböl

78 vetőmag tízannyit ad vissza, ha az időjárás megtermékenyítő és kegyes. És minthogy helyben nincs elegendő saját földjük, Üllés meg Atokháza kun pusztákat zálogba véve, azok vetéseinek és legelőinek segítségét nyújtja haszonbérért a szegényeknek. Különben erdeje neki sincs semmi ; most gondolkodnak azon, hogy szőlőt ültetnek a falu nyugati részén, ahol termékeny, szőlőnek való homok húzódik déli irányba. Panaszkodnak szegénykék a szegedi nemzeti katonaság meg az élelmezési biztos jogtalanságaira. Elmondják, hogy a biztos az üllési pusztáról minden esztendőben a száraz szénának nem kis részét viszi el a ferences atyák által lebonyolított valami vásárlás ürügyén, a katonák pedig határaikat Szeged felől igen sűrűn megtámadják és megrövidítik. Különben szomszédos határai : keletről Szeged földje meg Szentmihály, délről Becske, nyugatról Üllés és Atokháza, északról pedig Alsókömpöc. Van a falunak beszálló vendéglője is területének nyugati részén azon az országúton, melyen át Szegedről szokták szállítani a sót a Dunántúlra. Van a faluban harang is, továbbá sörfőzde, mészárszék és szárazmalom. 2. Halas Szegedtől hat mérföldre van nyugatnak, ugyanennyire van délre Kecskeméttől, Bajától sincs távolabb északnak, és tőle nyugatra van Kalocsa öt mérföldre. Sík, nyílt vidéken fekszik, amelyen semmi vagy igen kevés erdő van. Mihelyt a kunok megalapították, nemcsak a tatárok, de a törökök pusztításai is nagyon tönkretették; főleg a II. Lajos halála utáni időkben néptelenedett el. Majd mintegy másfél száz esztendő alatt a török jóindulatú beleegyezésével kezdett betelepülni és helyrejönni. A legelsők, akik ezen az elhagyott helyen kunyhókat építettek Ifjú (Iffiu — sic!) János és Izsák, valamint Tegzes János voltak, mindnyájan református vallású magyarok, és miután többen is csatlakoztak hozzájuk, az elhagyott templom romjait fokozatosan helyreállították, vallási ügyeiket mindig a maguk szertartása szerint intézve. Azután megerősödött a mezőváros Isten és a fejedelmek kegyelméből. Nem is tudták teljesen elnépteleníteni, bár majd a Thököly-, majd a Rákóczi- féle felkelések kíméletlenül meggyötörték. Mivel ugyanis a város inkább a császáriakkal tartott, mint az egyesült felkelőkkel, másként nem is történhetett, minthogy sűrűn ki volt téve zaklatásoknak. Comet Józsefnek, a szegedi kamarai igazgatóság főnökének a halasiakat 1711. július 2-án üdvözlő levele bizonyítja, hogy főleg Rákóczi Ferenc idejében a város nemcsak állandó hűségben fonódott egybe az ausztriai uralkodóházzal, hanem elejétől végig szállította a szegedi császári helyőrségnek 78. Köböl vagy mérő — régi magyar űrmértékek száraz anyagok (pl. gabona) mérésére. Nagysága vidékenként és koronként változott: a bécsi = 61,5 1, a pesti (budai) = 03,7 1 és a leggyakrabban használt pozsonyi = 02,5 1. 3 Bács-Kiskun megye múltjából I. 3.3