Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
ILLYÉS BÁLINT—SZŐTS RUDOLF Bél Mátyás : A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei
bírája fog ítélkezni, amelyikhez a vádlott tartozik, és ennek a két kun nemesnek a peréhez a nádornak semmi köze sem lesz. És ha az ilyen módon egymással pereskedő két fél közül az egyik saját nemzetsége bírájának ítéletét visszautasítaná, hozzánk fellebbezve, akkor kettőjük ügyét az igazságnak megfelelően személyesen mi fogjuk megítélni, hasonlóképpen a saját nemzetségük bírájának a bevonásával, különösen kijelentve azt, hogy ha az ilyen két kun nemes közül az egyikkel szemben bebizonyosodnék a vérontás, és halálbüntetést érdemelve esetleg eljut hozzánk, akkor az ilyenfajta vérontást (azaz a halálbüntetést — ford.) azáltal, hogy eljutott hozzánk, kikerüli, de mindazonáltal száműzetésbe kell majd mennie, és így száműzöttként maradva az országon kívül próbálja meg, ha tudja, megszerezni a visszatérési engedélyt azoktól, akik ellen vétkezett, de addig, amíg meg nem szerzi, nem az országban, hanem azon kívül fog tartózkodni. Ha pedig a vétkes személye olyan lesz, hogy a kun urak és nemesek a hozzánk való menekülése után tüstént közbenjárókul lépnek fel, a vétkes száműzésének ügyében kegyelmet kérve, akkor az ilyen vétkest az efféle száműzetéstől fel fogjuk menteni, de a vagyonából és javaiból azoknak, akik ellen vétkezett, elégtételt kell adnia, (amint már előrebocsátottuk). Továbbá vállaltuk és vállaljuk, hogy a kun urak és nemesek szolgái közül senkit sem fogadunk be, ha hozzánk jönnek, sem országunk nagyjai, sem nemesei ilyeneket nem fogadhatnak be, és nem is tarthatnak maguknál, sőt az ilyen szolgákat minden vagyonukkal együtt, bárkinél is lennének, kötelesek lesznek visszaszolgáltatni. A birtokokat is, amelyeket a jog szerint a mi adományozásunk alá tartozóak közül valakitől elvettünk, ugyanazoknak, akiktől elvettük, vissza fogjuk juttatni. Egyébként, mivel az említett kun urak és nemesek országunk nemeseivel egyenlő szabadságot élveznek, elhatároztuk, hogy amint szent királyaink, a mi ősatyáink ideje óta országunk nemeseihez és azok népeihez sem mi, sem országunk nagyjai erőszakosan nem szállásolhatnak be, úgy a kun urakhoz és nemesekhez sem lehet és nem szabad semmi módon erőszakosan beszállásolni sem nekünk magunknak, sem a királyné úrnőnek, igen kedves hitvesünknek, sem országnagyjainknak. Ezen felül azokat a földeket és birtokokat, amelyeknek jogos és háborítatlan birtoklását őseink adományozása folytán vagy a miénk alapján kiváltságlevelekkel vagy valami más nyilvánvaló bizonyítékkal igazolni tudják, birtokolják és tartsák meg. Hogy tehát az általunk hozott e rendeletsorozat örök erejű érvényét megtartsa, kiadtuk jelen oklevelünket kettős pecsétünkkel megerősítve. Kelt kedvelt hívünk, a kiváló Miklós mester udvari alkancellár keze által az Úr 1279., uralkodásunknak pedig 7. évében augusztus 10-én."