Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

SELMECZI-KOVÁCS ATTILA Az olajosnövény-kultúra kialakulása az Alföldön (Vázlat)

önellátó gazdaságokban fontos, tőkeképező, készpénzbiztosító szerep jutott, amire a gabonát ritkán használhatták. Egy alföldi parasztgazda így emlékezett vissza erre: „Repcét is termelt magánember. Egy húsz holdas gazda mindent megpróbált. Többet ért minden, mint a búza" (Dévaványa, Szolnok m.).

36 A repce, annak ellenére, hogy művelésmódja alapvetően megegyezett a gabonáéval, sokkal több gondozást kívánt meg. Leginkább a megfelelő talaj előkészítés (többszöri szántás, és főként trágyázás) hiányát sínylette meg a jobbágy- ós parasztföldeken. Megfelelő művelését szinte egyedül csak az intenzív gazdálkodást folytató nagyüzemek biztosíthatták. Ditz Henrik a múlt század végén hanyatló repcetermesztésért elsősorban a korszerűtlen művelést okolta, aminek olyan következményei voltak, hogy pl. 1852-ben az Alföldön sok határban 2—4 pozsonyi mérő repcét arattak holdanként

37 (10—15 helyett.) A repcetermesztés legjelentősebb körzetében: Csongrád megyében is csak a „jobb gazdák" trágyázták meg az ugart a repce alá.

38 A Tiszavidék uradalmaiban jobbára trágyázatlan ugarban termesztették a repcét.

39 Debrecen vidékén is általános szokás volt ez, ahol a legtöbb gazda a kalászos utáni kanugarba (trágyázatlan ugarba) vetette.

40 A nem megfelelő és kevés hozzáértéssel történő repceművelés viszont kevés haszonnal, nem egyszer ráfizetéssel járt, amihez a század végén a repce iránti kereslet erős csökkenése is hozzájárult. Mindez a kistermelők legnagyobb részét más növénykultúra, a XIX. század második felében terjedő napraforgó felé terelte. * Amíg a repce az Alföld mezőgazdaságának hagyományos keretei között gyorsan és lendületesen hódított teret még a kisgazdaságokban is, a napraforgó, ez a tipikusan kisüzemi növény, annál nehezebben honosodott meg. Noha a természetföldrajzi feltételek a napraforgó számára is éppen olyan kedvezőek, mint a repcének. A naprafogó lassú elterjedésének okait azokban a gazdasági, társadalmi sajátosságokban kereshetjük, amelyek a repce fellendülését eredményezték. A napraforgó művelésmódja merőben eltér a gabonatermesztéstől, jellegzetes kapáskultúrát képvisel. Kezdeti termesztéstechnikája teljesen egy36. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában (a továbbiakban EA) 4045. 61. Szabó Mátyás gyűjtése 1953. 37. DITZ Henrik: A magyar mezőgazdaság. Bp. 1874. 371—372. 38. GALGÓCZI Károly: Magyarország-, a Szerbvajdaság és temesi bánság mezőgazdasági statistikája. Pesten, 1855. 261. 39. Pl. Tiszaabádról Gazdasági Lapok 1854. 386. Általánosságban —DITZ i. m. 372. 40. SZŰCS Mihály: Debreczen szabad királyi város mezőgazdaságának jelenlegi állapota. Debreczen, 1882. 62.