Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC A történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai a XX. századelején

aránya nem érte el a Pest-környéki bányászatból, iparból, kereskedelemből és közlekedésből élő összlakosság arányának az 1/3-át, az agrárlakosságának részesedése pedig valamivel több volt, mint a megfelelő Észak-Pest megyei arány duplája. S mivel a két térség összlakosságának száma között nem volt jelentős különbség, nemcsak a százalékos értékek, hanem az abszolút számok viszonylatában is hasonló eltérések mutatkoztak. (Lásd az 5. sz. táblázatot.) 5. Észak- és Dél-Pest megye összlakosságának megoszlása Ágazat Dél-Pest megye Észak-Pest megye Ágazat szám % szám % Őstermelés 366 615 74,27 191 232 35,59 Ipar-forgalom 79 078 16,02 269 959 50,24 Egyéb 47 907 9,71 76 045 14,17 Az így felfogott Dél-Pest megye összlakossága 1910-ben — Kecskemét nélkül — 493 600 főt tett ki. Az összlakosság jövedelemforrás szerinti részletes megoszlásának alakulását a 6. számú táblázat ismerteti. 6. Dél-Pest megye összlakosságának jövedelemforrás szerinti részletes megoszlása Ágazat szám % őstermelés 366 615 74,27 bányászat 13 0,02 ipar 54 509 11,04 kereskedelem ós hitel 12 023 2,43 közlekedés 12 533 2,53 Bányászat és ipar-forgalom együtt 79 078 16,02 Közszolgálat és szabadfoglalkozás 12 745 2,58 Külön meghatározás nélküli napszámos 8 987 1,82 Házi cseléd 8 843 1,79 Egyéb (véderő, ismeretlen) 17 332 3,51 A térség őstermelőinek aránya nem sokkal maradt el a történeti Magyarország néhány legelmaradottabb vármegyéjének (Kis-Küküllő, Árva, Bihar, Szilágy, Arad, Fogaras, Kolozs, Szolnok-Doboka) szintjétől, ahol ez az arány 80—88% között mozgott,

8 s jóval meghaladta mind az ország (64,5 %), 8. Many- Stat. Közi. idézett kötet. T. Általános jelentés. 7. old. 13 riács-Kiskun megye múltjából i. 193