Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

ROMSICS IGNÁC A történeti Dél-Pest megye foglalkozás-szerkezeti viszonyai a XX. századelején

mind a mai Magyarország nagyobb tájegységeinek (mai területű Dunántúl : 63,7%, mai Alföld egésze: 49,5%) megfelelő százalékos értékeit.

9 A dualizmus korára jellemző iparosodás és polgárosodás tehát Dél-Pest megyében kisebb mértékben érvényesült az országos átlagnál, a népesség tradicionális foglalkozási viszonyai kevésbé bomlottak fel. Annak, hogy az itt lakók döntő többsége a XX. század elején is mezőgazdaságból élt, legfontosabb oka nyilván a térség természeti adottságaiban, mindenekelőtt a nehézipari nyersanyagok hiányában keresendő. Mindez azonban — erősebben vagy gyengébben hangsúlyozva — az ország jelentős részéről, minden egyes agrárvidékről elmondható. A vidék jellemző sajátosságairól többet mond a foglalkozásszerkezeti főkategóriák foglalkoztatási viszonyok szerinti felbontása. (Lásd a 7. számú táblázatot.) 7. A mezőgazdaságban keresők foglalkoztatási viszony szerinti megoszlása Foglalkoztatási viszony szám % Önálló birtokos és bérlő 51 985 36,76 Az önállók segítője 30 350 21,46 Tisztviselő 252 0,17 Cseléd 16 847 11,91 Munkás 41 966 29,67 Az összes kereső 72,17 %-a, a 195 914 főből 141 000 élt őstermelésből, azaz — Dél-Pest megyében a kettő egyet jelentett — mezőgazdaságból és kertészetből. Ha a jelentéktelen számú és arányú tisztviselőket elhanyagoljuk, s a négy kategóriát tulajdonosokra és fizikai munkát végző alkalmazottakra redukáljuk, 58,22, ill. 41,58 %-ot kapunk. A mai Magyarország megyéiből elvont tájegységekkel összehasonlítva (lásd a 8. számú táblázatot) kitűnik, hogy a parasztság differenciáltsági foka a térség újabb sajátossága. A birtokos parasztság és a szűkebb értelemben vett agrárproletariátus aránya viszonylag kedvező volt. (Megjegyezzük, hogy a történeti Magyarország, különösen pedig Magyarország és Horvát-Szlovénia megfelelő százalékos értékei a fejletlenebb, esetenként igen fejletlen peremterületek miatt lényegesen más képet mutattak : jóval magasabb volt az önállók aránya(62,2 %), s ennek megfelelően alacsonyabb az agrárproletariátus részesedése (37,6%).

10 9. KISS Albert: Az agrárnépesség! viszonyok területi alakulása Magyarországon 1880—19G0. -- Demográfia. 1901. 4. évf. 1. sz. 50—90. p. 10. Magy. Stat. Közi. idézett kötet. 1. Altalános jelentés, 12. old.