Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

LÓRÁND NÁNDOR Adatok a kecskeméti 12/11. számú, volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez

A „SZENTLÉLEK" GYÓGYSZERTÁR PRINCIPÁLISAI ÉS KÉSŐBBI VEZETŐIRŐL Annak ellenére, hogy tulajdonképpen a gyógyszertár történetével kívánok foglalkozni, nem kerülhetem el, hog}' a tulajdonosok személyéről is ne ejtsek néhány szót. Egy gyógyszertár története ugyanis kategorikusan nem választható külön a benne működő, dolgozó gyógyszerészek személyétől. Az általam itt felvázolni szándékozott portréknál azonban a teljességre való törekvés igénye nélkül, elsősorban csak azokat az adatokat említem, melyeket a gyógyszertár történetének teljesebbé tételéhez lényegesnek gondolok. A Batlay által alapított és kezdetben nagy ellenkezéssel fogadott gyógyszertár második tulajdonosa, Handtel Károly rokonszenves egyénisége és nem utolsó sorban szorgalma, hozzáértő munkássága révén csakhamar elnyerte nemcsak a város vezetőségének, de az egész lakosságnak is a szeretetét, megbecsülését, sőt megtalálta az utat a másik két kollégával való harmonikus együttműködésre is. Bár, mint jeleztem, részletes méltatására nem szándékozom itt kitérni, annyit mégis megemlítek róla, hogy Handtel Károly 1815. márc. 29-én született Kisszebenben.

22 Gyógyszerészi diplomáját 1839. július 27-én Pesten szerezte meg 24 éves korában. Az 1848-as szabadságharcban mint őrnagy önként vett részt, a tolnai nemzetőrség aktív szervezéséért pedig súlyos börtönbüntetést szenvedett. Batlaytól 1855-ben vette meg a Szentlélekről elnevezett gyógyszertárat. Jelentős szerepet vállalt Kecskemét város kulturális és társadalmi életében. Értékes adomáiryokkal patronálta a református gimnázium könyvtárát. Nagy lelkesedéssel foglalkozott a kecskemétvidéki homokterületek hasznosításával. 1879-ben felhívta a gazdák figyelmét a francia aszalószilva termesztésére, és oltóágakat díjtalanul juttatott az érdeklődőknek. Elsők között harcolt a gyümölcsexport kifejlesztéséért is. Handtel Károlynak jelentős szerepe volt az Országos Gyógyszerész Testület létrehozásában. 1864-ben eredményesen járt el a bécsi udvarnál a magyarországi gyógyszertárak reáljogának elismertetése ügyében. Mozgalmat kezdeményezett a kuruzslás, a titkos-, a mérgező- és a kábítószerek szabad árusítása ellen. Ezt a harcát azonban még évtizedekig kellett neki és későbbi társainak folytatni. Patikáját 1867-ben Katona Zsigmondnak adta el, maga pedig évekig Budapesten volt gyógyszertártulajdonos. Később azonban mégis visszatért Kecskemétre, és dolgos életét 1888.szept. 7-én itt fejezte be. A református temetőben helyezték örök nyugalomba. 22. Handtel Károly élete és munkássága címen Gajdácsiné Bognár Magdolna részletes biográfiai tanulmányt írt Szegeden 1971-ben, A pályamunka egy példánya, mint kézirat a GYTA. ban. 12* 179