Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

LÓRÁND NÁNDOR Adatok a kecskeméti 12/11. számú, volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez

Utóda id. Katona Zsigmond nemcsak a gyógyszertárat vette át Handteltői, hanem a kecskeméti futóhomok hasznosításának gondolatát, törekvését is.

23 Életének, munkásságának fontosabb mozzanatairól a következőket említem meg. Kecskeméten a „homok hőseinek" nevezték azokat az úttörő férfiakat, akik az akkori nagyarányú gyümölcstermesztő és szőlőtelepítő munkának az élén jártak, és példájukkal utat mutattak sokezer kistermelőnek. A homok hősei között is vezető hely illeti meg Katona Zsigmond gyógyszerészt, aki a város társadalmának egyebekben is egyik legtevékenyebb tagja volt. A Szatmár megyei Vámfalu községben született 1828. máj. 1-én. Gyógyszerészi diplomáját 1850. július 27-én Pesten szerezte meg, de közben is már dolgozott patikákban. Először Nagybányán mint gyakornok, majd Debrecenben mint segéd. A szabadságharc idején önként állt be honvédnek. 1854 januárjában Borosjenőn megvette Állványi Károly patikáját. Innen 1867 áprilisában jött Kecskemétre, és Handtel Károlytól vette át a Szentlélekről elnevezett, akkor már jóhírű gyógyszertárat.

24 Sokoldalú tevékenységét betetőzte a kecskeméti futóhomok hasznosítása érdekében folytatott küzdelme. Nevéhez fűződik a Helvéciái Szőlőszövetkezet megalapítása. Jó barátság fűzte a híres szőlész Mathiász Jánoshoz, akinek Kecskemétre telepedésében is nagy része volt. Legjelentősebb és egyben legmaradandóbb létesítménye az egykor sivár futóhomokból kifejlesztett kísérleti szőlőtelepe, melyet ma is Katonatelepnek neveznek. Nyolc gyermeke közül Zsigmond és József nevű fia lett gyógyszerész. Ifj. Katona Zsigmond 1862-ben Borosjenőn született. Előbb Oraviczán, majd Kecskeméten végezte iskoláit. Gyógyszerészi oklevelét 1885-ben Pesten 23. Katona Zsigmondról dr. VÁRY István: Katona Zsigmond élete és munkássága, címfi tanulmánya (Kecskemét 1900. BKM Nyomda) valamint Endrényi Ferenc és Papp Ildikó gyógyszerészek: Katona Zsigmond gyógyszerész közegészségügyi és közéleti tevékenysége című pályamunkájában foglalkozik részletcsen. (Kézirat. Szeged. 1908.) GYTA. 24. Katona hamar belekapcsolódott a város közéletébe is családi körülményeinek rendezése közben. Számos új létesítményt alapított, vagy tevékenyen vett részt létrejöttükben. Kecskeméten már az ő idejövelete előtt, 1805ben rendeztek szőlő és gyümölcskiállítást jó eredménnyel. Elhatározta egy nagyobb kiállítás megrendezését Országos Iparműtárlat néven, amit a kormány is támogatott. A megnyitó ünnepélyen jelen volt Szlávy József miniszter is 1872. aug. 31-én. Katona Zsigmond szőlészeti és vegyészeti tudományának sokrétű ismeretével kikísérletezett egy általa „Hideg oldóviasz"-nak nevezett fatapaszt, amit a budapesti ezredéves jubileumi kiállításon 1890-ban „Nagyérem"-mel tüntettek ki és még külföldön is ismert volt. Katona igazi hivatása azonban mégis csak a gyógyszerészet volt, amit állandóan, lelkiismeretesen folytatott minden egyéb tevékenysége mellett és országos vonatkozásban is szívesen foglalkozott szakmai kérdésekkel. Többek között előállított egy Extractum Cascara Sagrada elnevezésű gyógyszeres kivonatot, melynek ismertetését folytatásokban közölte a Gyógyszerészi Közlöny 1885. évi számaiban. Ezt a gyógyszerét bemutatta a Budapesti Országos Kiállítás egészségügyi csoportjának is, ahol mind orvosi, mind gyógyszerészi körökben nagy elismeréssel fogadták és a III. Magyar Gyógyszerkönyv is felvette előiratát hivatalos készítményei közé. Katona gyógyszerészi jó híre és megbecsülése évről évre nőtt. A Magyar Gyógyszerész Egyletnek már az alapításában is részt vett, majd 1879-ben beválasztották a vezetőségbe és évekig alelnöke volt az Egyletnek. Számos szakmai közleménye és cikke mellett a szórakoztató irodalommal is próbálkozott „Jázmin" írói álnéven.