Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

LÓRÁND NÁNDOR Adatok a kecskeméti 12/11. számú, volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez

A harmadik gyógyszertár létesítéséről szóló városi tanácsi jegyzőkönyvben arról is olvashatunk, hogy amikor a helytartó tanácsi engedély-jóváhagyás végett a városi tanács elé került, (idézem) ugyanakkor folyamodnak Angyal Antal és Juhász Sándor helybéli gyógyszerész Urak is előadván, hogy miután Batlay János Urnák megengedtetvén egy harmadik patika nyitása, annak helye ki jelelése a közönség kényelme figyelembe vétele mellett e Tanácsra bízatott . . . ezen harmadik patika is a piaczon állítattnék fel . . . és ha illy közel állíttatik fel, akkor ez az ő megrontásukkal történne . . . Ugyan ezért ez új patikának a bel piaczon leendő fel állítása eránt ünnepélyesen ellent mondanak."

10 A tanács azonban úgy határozott hogy: ,,Az ellentmondó gyógyszerészek által fel hozott éppen azon ellenvetések, hogy a súlyos betegek szükséges orvosi szereket a kívánt gyorsasággal nem kaphatták, elhárítása végett rendeltetett a harmadik gyógyszertár fel állítása és különben is a gyógyszertárak kelendősége nem a helyzettük, hanem az orvosok, a nép bizodalma s a gyógyszerész maga jó alkalmazásától feltóteleztetvén, a folyamodók ellentmondása figyelembe vehető nem lévén, Batlay János Úrnak megengedtetik, hogy . . . e gyógyszertár is a belpiaczon állíttatik fel a Kóm. Cath. Egyház közép boltjai helyén a Városháza át ellenében . . ."

n Ilyen vitás előzmények után tehát minden bizonnyal nem nagy örömmel és rokonszenvvel fogadták az új kollégát a régi principálisok. Ennek ellenére Batlay a számára kijelölt helyen nyolc éven át kezelte gyógyszertárát és igyekezett elfogadtatni magát, míg végül 1855-ben eladta patikáját Handtel Károlynak.

12 10. Ugyanott. 11. Ugyanott. 12. Valószíníí azonban, hogy Batlay ezt a lépését később megbánta, mert 1872-ben újra folyamodott patika jogért, immár a város negyedik gyógyszertárának felállításáért. Batlay első patikájának megny itása után azonban 1848-ban rendelet látott napvilágot, mely megszigorította a patikajog adományozásának feltételeit. Erről a kecskeméti Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény adattárában található irat szövegéből idézek részleteket: ,,Hogy a csődülők (= jelentkezők) feletti véleményezők s az illető hatóságoknak a megítélésében irány adassék, rendelem, hogy minden gyógyszerész, ki egy új gyógytár felállítására vonatkozó engedély meg nyeréséért folyamodik, tartozik folyamodványával teljes élet folyama leírását benyújtani, melyhez az ő gyakornoki és segédi ideje alatti magaviseletéről szóló bizonyítványok, egyetemi oklevelek és azon körülmények közelebbi felemlítése csatoltassék, melyekre a csődülő különös igényt vél alapíthatni. Több folyamodók közti választásnál következő pontok vétessenek különös figyelembe: ... 5. Az oklevél megnyerése utáni működései, váljon szünet nélkül a gyógyszerészetiéi foglalkozván, szakmájában különösb kiképzettségre tett-e szert? vagy másnemű üzletek fölvállalása által egy időre saját hivatásától többé-kevésbé elidegeníttetett. 6. Egyéb körülmények, melyek egyébként ugyan azon gyógyszerészi képzettség mellett egyik vagy másik folyamodó előnyére vannak, mint például az államnak tett szolgálatok, irodalmi munkák s több eféle . . . Hogy azonban a gyógy tárak fel állítása vali, a közjólétre fölötte káros és orvos-rendőrségi tekintetből meg nem engedhető kereskedésnek eleje vétessék, e végre oly gyógyszerész, ki míg egy gyógytárt bír, vagy már bírt s eladva volt, ne tartson igényi egy új gyógyszertár felállítására és ily egyének folyamodványai visszaút asil andók - - ." Batlay azonban újabb patikakérelmének a fentiek alapján történt visszautasító határozatába úgy látszik nem tudott belenyugodni, mert fellebbezett. De ez már inkább a város negyedik patikájának történeti anyagához tartozik. A fellebezésnek egy pontja mégis ide kívánkozik, melyben ezt írta Batlay: ,,. . .habár igaz is az, hogy egy gyógytár nyitására már engedélyt nyertem, azt tényleg megnyitottam és kezeltem is, szerintem ez nem elutasításom, hanem inkább pártolásomra volt volna helyesen azért felhozható, mivel az e jog megadására hivatott azidőbeni hatóság képességemet bölcsen belátta ..." A negyedik kecskeméti gyógyszertár felállítása tehát Ballaynak nem sikerült.