Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

LÓRÁND NÁNDOR Adatok a kecskeméti 12/11. számú, volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez

A GYÓGYSZERTÁR ÁTRUHÁZÁSÁVAL JÁRÓ NEHÉZSÉGEK Annak ellenére, hogy az eladott patika tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos tennivalókat az új tulajdonos, Handtel Károly magára vállalta, a patika megvásárlása, illetve jogos birtokba vétele mégsem ment simán. Közel öt évig tartott a sok vita, levelezés, iratok, okmányok küldözgetése, bemutatása, jóváhagyása és sokáig volt bizonytalan a jogi döntés. Ennek a körülményes ügyintézésnek egyik fő oka az volt hogy, amint tudjuk, akkoriban a patikajogok engedélyezése a helytartó tanács jogkörébe tartozott és ez az engedélyt rendszerint személyhez kötötten adta ki. Tehát, amíg a jogot nyert személy dolgozott, addig működhetett az általa kezelt gyógyszertár a részére adományozott joggal. Hogy ennek a rendeletnek következtében mennyi és milyen akadályokat kellett elhárítani, tisztázni egy-egy patika megvásárlása során, jól láthatjuk éppen a Batlay—Handtel patikajog átruházásáról szóló iratokból.

13 Jogügyi szempontból éles különbség volt személy jogú és reál jogú (gyökös jogú) gyógyszertár között, mivel a személy jogúakat nem lehetett sem eladni, sem örökölni vagy bármilyen más módon átruházni, sőt még bérbe adni sem. A gyógyszerésztársadalom ezt igen sérelmesnek tartotta, és 18G4-ben mozgalmat indított, hogy a magyar királyságbeli gyógyszertárak ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint a Lajtán túliak. A rendkívüli fontosságú ügy természetesen megmozgatta a gyógyszerészeket, és tömegesen küldték meghatalmazásaikat a Gyógyszerészi Hetilap szerkesztőségébe, ahol ezek alapján alapos indokolásokkal alátámasztott kérvényt készítet13. Kecskemét Városi Levéltár: Vegyes iratok 1851—00. (448—8) Az átruházást vitató iratok közül az egyikben ezt olvashatjuk: ,,. . .a Nagy Méltóságú M. Kir. Helytartóság az általa adományozott gyógyszerészi jogok iránt kibocsátott oklevelekben ezen kitételt „ad personam" kivétel nélkül, mindegyik gyógyszerészre nézve 1820 óta rendszeresen használta, mellyel azonban alázatos véleményünk szerént nem czéloztatott egyéb, mint az, hogy a jogosított a gyógyszerészi üzletét egyedül csak saját személyében folytathatta.. . . Batlay János, Handtel Károly előde is ily módon nyerte ad personam oklevelét a Nagyméltóságú Kir. Helytartóságtól 1847 évi június 28-án 27029 szám alatt Kecskeméten egy harmadik gyógyszertás fel állítására ... a gyógyszertár nem Batlay személyéhez, hanem e nagy Város lakosságának szükségletéhez köthető, melyet a szükség parancsolta körülmények által fel áhítottnak kell tekinteni ... és ... hogy Kecskeméten a harmadik gyógyszertár fel állítása már 1847-ben szükségeltetett igazolja azon körülmény, hogy az akkori Megye annak szükségét határozottan kimondá, a Tanács részéről ezennel ismételtetik ..." Láthatjuk az idézetből is, hogy a patikajog átírásának ügye milyen nehezen rendeződött. Még 18(10-ban is ilyen jelentést olvashatunk a városi tanács egyik levelében:,,. . . Handtel Károly az érdeklett gyógyszerész szabad adásvétel tárgynak tekintve, meggyőződése szerint mint gyökeres jogosultsággal vette meg a patikát, támaszkodva azon gyakorlatra, hogy ő előtte is a gyógyszertárat vevő minden gyógyszerész korlátlanul szerzett gyógyszertárat, volt légyen bár az eladó ,,ad personam" okleveles gyógyszertár birtokosa vagy sem és így Handtel Károly a jelen esetben jóhiszemű vevőnek tekinthető mint csak azon oktból is, mert föl nem tehető, hogy egy ingatag alapon nyugvó gyógyszertárért 13,400.—Ftot fizetett volna ki, vagy abba minden létezett vagyonát befektette volna Már eladó is, mint ritka becsületességű lakossá e Városnak, senkit meg károsítani vagy egész tönkre juttatni nem akarhatott, és így eladó jó Íriszemben árusítá'el gyógyszertárát nem adva súlyt „ad personam" kitételnek.. .