Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

LÓRÁND NÁNDOR Adatok a kecskeméti 12/11. számú, volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez

Az engedélyezés feltételeinek pontjai közül néhányat idézek: ,,'S-tio. A Patikai Orvosi Szereket inkább használó Lakosok a Város belseje körül laknak, valamint szinte az Orvosok és bábáskodók is. 4- ro. A Város belsejétül távolabb lévő helyeken a Lakosoknak ^Házaik náddal lévén fedve ... az érdeklett Eclésia épületjében már mind biztos, mind Tűzi veszedelem ellen is Patikájának bátorságos helyet nyert. 5- to. Az által hogy Patikája a Város belsejében marad, a távolabb lakó Lakosok is a sáros őszi, téli és tavaszi időkben ... és akiknek szükségét a Patikának éjjeli időben való meg keresésit szükségessé teszik, a Város belsejében mindenkor nagyobb bátorsággal jöhetnek."

8 Ezen kis visszapillantással a második patikára, jobban megérthetjük azt a vitát, ami a harmadik gyógyszertár helyének meghatározása körül támadt a városi tanács, a már működő gyógyszertárak principálisai és a létesítendő új gyógyszertár tulajdonosa között. Ezeknek előre bocsátása után idézek a városi tanács jegyzőkönyvének most már a harmadik gyógyszertár felállítására vonatkozó részéből is: ,,1 847 július 24-én. Fel olvastatott Gyc>gyszerész Batlay János Úr azon folyamodása, melyben a N. M. M. Kir. Helytartó Tanács a s Tettes Megye rendeletéhez képest az általa föl állítani engedélyezett harmadik gyógyszertár helyét a Róm. Cath. Egyház boltjai körül azon helyen, mellyet eddig Rosenthal Leopold használt, kijelenteni kéri .. . . . . Minthogy Városunkban az összes kereskedés még csak egyedül a belső piaczon létezik, egyébb kelendőségben itt pontosulván össze naponként a leg nagyobb nép forgalom s a lakosság tchetősbb része éppen e tájat s körülit lakván, a külső városokban lakos szegényebb sorsú néposztály, amidőn orvosi szerre van szüksége, nagyobb részben előbb a bel piaczon eladott gabona vagy más vagyonából nyert pénzén kéntelen azt beszerezni, de orvos Urak kényelmükre választott lakásai is mind a belpiarcz ( !) közelében esvén, ez is eléggé tanúsítani látszik azt, minthogy előbb minden súlyos beteghez orvos szükséges, hogy a megkívántató gyógyírral élhessen és hogy a közönség egészségi állapotára felügyelők s az orvosi szerek kiszolgáltatói leginkább akkor vannak a közönség kényelmére rendelve, midőn azokat minden lakó a Város közepén egyarányú távolságra találja . . . mely határozat Tettes Fő Bíró Úrral is közöltetvén kinyilatkoztatá, mikép e Tanács nézete e tárgyban az övével tellyesen meg egyezett, Ô maga is e helyet tartaná log alkalmasabbnak a harmadik gyógyszertár fel állítására . . ."

9 Batlay tehát a számára ily módon kijelölt helyen, ahol most a Kossuth szobor áll, nyithatta meg 1847 augusztusában „Gyógyszertár a Szentlélekhez" elnevezéssel az új gyógyszertárat. Azt a kis épülettömböt, melyben a patika helyet kapott, más régi írások Gyenes négyszög néven is említik. 8. Kecskemét város tanácsi jegyzőkönyve 1821. év. 302. old. KVL. 9. Kecskemét város tanácsi jegyzőkönyve 1847. év 323. old. KVL.