Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)
LÓRÁND NÁNDOR Adatok a kecskeméti 12/11. számú, volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez
,, . . . ezen Tanács kihalgattatni rendeltetvén az eránt, ha váljon Városunkban még egy Apothecanak fel állítása szükséges légyen é, s a folyamodó Hajagos András Úrnak annyi tehetsége vagyon e, hogy Apothecáját annak rendje szerént profitálhassa . . . 5 . . . Még egy Patikának fel állítása valóban szükségesnek találtatna., a köz tudomány szerént pedig bizonyos lévén hogy a folyamodó Hajagos András Urat néhai Szülei halála után reá és osztályos testvéreire ezen Város Határában fekvő nagy kiterjedésű Szellőből, szántó földekből álló Javak maradván, Patikáját annak rendje szerént való fel állításában és fenn tartásában módja volna, ezen Környülállásokról a kívánt Declaratio kiadatni s ezeknél fogva a többször említett folyamodó Úr ajánl tatni rendeltetett". 6 A „SZENTLÉLEK" GYÓGYSZERTÁR HELYÉNEK KIJELÖLÉSE A helytartó tanácsi engedély, a vármegye és a városi tanács állásfoglalásának összehangolása nem kis gondot jelentett egy új gyógyszertár helyének megállapítása és kijelölése alkalmával. Kecskemétnek városi jellegét elsó'sorban a mezőgazdaság szabta meg. Lakosságának egy része a városon kívül tanyákon, pusztákon élt még abban az esetben is, ha közülük jónéhánynak volt háza bent a városban is. A város mai képének kialakulása és az eddigi település halmaz-szerkezetének lassú átformálása túlnyomórészt a XIX. század első felében vette kezdetét. A rendezéssel járó nagyütemű építkezések az akkori tanácsra nagy feladatot róttak, ezért 1810-ben megalakult a város éjútési és szabályozási bizottsága, mely többek között 1833-ban a tűzesetek, sőt a nagyobb tűzvészek gyakorisága miatt megtiltotta az eddigi fa és deszkakémények használatát és a városi házak tetejének zsúppal vagy náddal történő fedését. Külön kiemeli a rendelet a lakatos és kovácsműhelyek tetőhéj azatának cserépre való kicserélését. 7 A gyógyszertárak helyének megválasztásánál szem előtt tartották nemcsak a lakosság jobb betegellátását és kényelmét, hanem a patika tűzés vagyonbiztonságának követelményeit is. Erről már a város második gyógyszertára helykijelölésének jegyzőkönyvében is olvashatunk. A helytartó tanács engedélyének megérkezése után ugyanis így folytatódott az eljárás: ,,Fel olvastatott a Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak azon kegyes Intéző Levele a Tettes Vármegyének ama költ határozatával együtt, melyben Hajagos Andrásnak, mint már examinait Patikárosnak ezen Város nagy népessége és kiterjedése tekintetébül egy új Patikának fel állítása megengedtetett." 5. Kecskemét város tanácsi jegyzökönyve 1821. év 149. old. KVL. ö. Ugyanott 152. old. KVL. 7. ENTZ G.— GENTHOS I. — SZAPPANOS J.: Kecskemét. (Műszaki könyvkiadó 1961. Budapest. 50. old.)
