Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

LÓRÁND NÁNDOR Adatok a kecskeméti 12/11. számú, volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez

Mint ilyen tehát jelentőségével, nevezetességével bizonyára megelőzni jogosult a másik, —bár ugyancsak nevezetes — előző kettőt. Létesítésének körülményeiről és viszontagságos sorsáról azonban szóljanak inkább a Kecskemét Városi Tanács korabeli jegyzőkönyvei és egyéb hivatalos okiratok. Ezeknek szövegéből megtudhatjuk, hogy akkor már működött két patika városunkban, és ezek tulajdonosai nem nézték jó szemmel egy újabb versenytárs jelentkezését. Ellenvetéseik és hivatalos tiltakozásuk ellenére csak a helyi tanács határozott és a lakosság érdekeit szemelőtt tartó magatartásának köszönhető, hogy ez a harmadik gyógyszertár mégis megnyílhatott. Érdemes tehát megismerkednünk legalább vázlatosan ennek a korszaknak patikajog adományozási és gyógyszertár létesítési körülményeivel. ŰJ GYÓGYSZERTÁR LÉTESÍTÉSE A MÚLT SZÁZADBAN A XVII—XVIII. század gazdag természettudományos felfedezései világszerte döntő kihatással voltak az orvostudomány és a gyógyszerészet fejlődésére is. Hazánk közegészségügyének alakulására a XVIII. században legnagyobb hatással a m. kir. helytartó tanács létrehozása és a nagyszombati egyetem orvosi karának megszervezése volt. A helytartó tanácsot már 1723-ban felállították, és működése idején egészségügyi intézkedések egész sorát hozta és hajtotta végre. Ezek közé tartozott az 1738-ban életre hívott egészségügyi bizottság is, melynek egyik legfontosabb feladata volt az akkoriban fenyegető járványok elterjedésének megakadályozása. A helytartó tanács 1752-ben elrendelte, hogy a törvényhatóságok szervezzék meg a megyei, illetve a szabad királyi városok a „városi physicus ordinarius"-i állást. Elrendelte továbbá, hogy ahol nincs, ott legalább a megyeszékhelyeken állítsanak fel gyógyszertárat, és magának tartotta fenn a gyógyszertárak létesítésének engedélyezését, illetve ezek adományozási jogát.

4 Arról pedig, hogy milyen feltételek mellett adott engedélyt a helytartó tanács új gyógyszertár felállítására, részletesen olvashatunk Kecskemét második gyógyszertárának engedélyezésével kapcsolatban a városi tanács akkori jegyzőkönyvéből, melynek néhány sorát idézem: 4. DB. BLÁZY Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és lejlődésc Zala megyében 1711—1819-ig. (Glyógyszerész doktori értekezés. Kézirat. 1973. 10—11. old.) ÜYTA.