Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

LÓRÁND NÁNDOR Adatok a kecskeméti 12/11. számú, volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez

Adatok a kecskeméti 12111 számú volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez LÓRÁND NÁNDOR ÁLTALÁNOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI VISZONYOK A XVin—XIX. SZÁZADBAN Amikor a régi Magyarország különböző tájain, mint pl. a Felvidéken, Erdélyben vagy akár a Dunántúlon is már jeles orvosok tevékenykedtek és jóhírű patikák működtek, a Duna—Tisza közén, — így Kecskeméten is — alig akartak megtelepedni képzett, hivatásos gyógyítók. Általában úgy tudják, hogy 1740-ben, de hiteles levéltári okiratok tanúsága szerint csak 1746-ban került sor az első kecskeméti gyógyszertár felállítására, amikor Vághy György orvos itteni letelepedése után Falt Antal gyógyszerész provizort bízta meg házi gyógyszertárának kezelésével.

1 A második patika létesítése pedig 75 évig váratott magára, míg 1821-ben Hajagos András megnyithatta „Mátyás Király" -ról elnevezett gyógyszertárát.

2 Utána csaknem egy negyed századnak, pontosabban 26 évnek kellett eltelnie a város harmadik gyógyszertárának létesítéséig. 1847-ben kapott ugyanis Batlay János a helytartó tanácstól engedélyt új gyógyszertárnak Kecskeméten történő felállítására.

3 A gyógyszertár a „Szentlélek" elnevezést kapta, ma 12/11. számmal jelöljük. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért éppen ennek, vagyis a város harmadik patikájának történetével foglalkozom munkámban ? Úgy vélem, elfogadható indok cs talán magyarázat is az a tény, hogy ez a patika volt két jeles gyógyszerészünknek, Handtel Károlynak, majd Katona Zsigmondnak és családjának, pontosabban fiának és unokájának is gyógyszertára közel 95 éven keresztül egészen az 1950-ben bekövetkezett államosításig. 1. Ballá János levéltáros feljegyzései. Kézirat. I. köt.. 277. old. és Szilády Károly feljegyzései. Kézirat. II. köt. LXXI; old. KVL. 2. Kecskemét város tanácsi jegyzőkönyve 1821. év '502 old. KVL. 3. Kecskemét városi tanács jegyzőkönyve 1847. év. II. köt. 323 old. KVL.