Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez (Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai-demográfiai adatai)

A cigánynépesség nemi megoszlása a maival ellentétes képet mutat: több volt a férfi, mint a nő. A népesség 52,4%-át férfiak, 47,6%-át pedig nők alkották, ami azt jelenti, hogy 1000 férfira csak 908 nő jutott. Ez számottevő nőhiányt jelentett, melynek negatív hatása feltétlenül érvényesült a népességnek a lélekszámhoz viszonyítva kisebb ütemű természetes szaporodásában. Ez a nemi megoszlás mind a korabeli, mind pedig az 1893as helyzethez képest is negatív volt. 1768-ban a történeti Pest—Pilis—Solt vármegye mezővárosaiban 503 cigány férfit (51,6%) és 471 cigány nőt (48,4%) regisztráltak, tehát 1000 férfira 940 nő jutott. Ez lényegesen kedvezőbb nemi megoszlás volt, mint a Bács-Kiskun megyei. A PPS vármegyei mezővárosi cigánynépesség közül a mai Bács-Kiskun megyéhez 261 férfi (50,8%) és 253 nő (42,6%) tartozott, a mai Pest megyéhez pedig 242 férfi (52,4%) és 218 nő (47,6%), vagyis 1000 férfira 901 nő jutott. Az arányok mindenképpen Bács-Kiskun megye rovására alakultak.

8 Hasonló eredményekhez jutunk, ha az 1784/87-es népszámlálás országos és megyei adataival vetjük össze a cigányösszeírás számadatait. A népszámlálás idején a mai Magyarországra eső területen 1000 férfira 970 nő jutott. A mai Pest megyei területen a népesség 50,7 %-át férfiak, 49,3 %-át nők alkották, vagyis arányuk jobb volt az országosnál. Bács-Kiskun megyében az összlakosság 51,4%-a volt férfi, és 48,6 %-a no, azaz 1000 férfira 947 nő jutott, míg a történeti PPS vármegyében 1000 férfihoz képest 966 volt a nők száma. Bács-Kiskun megye cigányságának nemi megoszlása tehát a korabeli megyei és országos állapotnál egyaránt kedvezőtlenebb képet mutatott.

9 Különösen magas volt a férfinépesség aránya a mezővárosok közül Kiskőrösön, Hajóson és Dunapatajon, a falvak közül Dunaegyházán, Bátyán, Dunaszentbenedeken és Alpáron. Nők csak 5 helységben voltak többségben, úgymint Kalocsán (59,1%), Dunavecsén (52,9%), Dusnokon, Pandúron (60%) és Izsákon (51,7%). E néhány település abszolút viszonyban csekély nőtöbbsége viszont nem ellensúlyozhatta az egész megye kedvezőtlen nemi megoszlását. A cigánynépesség negatív maszkulinitási aránya egyrészt azzal függhetett össze, hogy több fiú született, illetve maradt életben, mint leány (a fiúk 8. PmL. CC. I. 39.; Mészáros L., 1975. 9. Danyi—Dávid, 1960. 28—31, 36.