Bács-Kiskun megye múltjából 1. (Kecskemét, 1975)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Bács-Kiskun megye cigányságának történetéhez (Az 1768-as cigányösszeírás népességstatisztikai-demográfiai adatai)

valamivel életképesebbek lehettek), másrészt a szülés folyamán sok anya életét veszthette gyermekágyi lázban, illetőleg a vele kapcsolatos komplikációk miatt a nők átlagos élettartama rövidebb volt, mint a férfiaké.

10 A szülők átlagéletkora első életben maradt gyermekük születésekor a férfiak esetében 26, a nőknél 18 életév volt. Ebből bizonyos mértékig következtetni lehet az élettársi (esetleg házastársi) kapcsolat létesítésének idejére, mely a férfiaknál átlagosan a 25., a nőknél pedig a 17. életév betöltése után következett be. Tekintve, hogy a cigányok jelentős részénél az első életben maradt gyermek tulajdonképpen már nem is az első gyermek lehetett (ki tudná megmondani, hány gyermek halt meg addig, amíg végre egy életben maradt ?), az élettársi-házastársi kapcsolat létesítésének időpontját egy-két évvel nyugodtan korábbra tehetjük. Megállapítható tehát, hogy a nők igen fiatalon, 14—16 évesen „mentek férjhez", viszont a férfiak csak 22—24 évesen „nősültek". c) A cigánynépesség korösszetétele A cigányság korösszetételére vonatkozó adatokat egy ötévenkénti és egy életkori szakaszonkénti megoszlásnak megfelelő 2—2 táblázatban összegeztük. 10. Kováts Zoltán, Somogy megyei községek népesedési viszonyai 1748-ban = A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 19fi4. 221—43. ; TJő, A magyarországi népességi reprodukció kérdése és a XVIII—XIX. századi családi rekonstrukciós vizsgálatok néhány eredménye. = SZTFTK. 1966, 131—48.; Uő, A népesség korösszetétele Somogyban a XVIII. század közepén. SZTFTK. 1965. 237—57.; U6, A magyar népességfejlődés a honfoglalástól 1870-ig. I—II. = SZTFTK. 1971. 77—88., 1972. 3—25.