Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Szögi László: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891–1920
Akadémia profiljába illett bele. A tervezett tanszéknek megfelelő stúdiumokat a Tudományegyetemen részben előadták, és a bővítés inkább oda kapcsolódott volna. Az Akadémia Felügyelő Bizottsága is ezen a véleményen volt, amikor elzárkózott attól, hogy az iszlamológia kötelező tárgy legyen. Rendkívüli, fakultatív tantárgyként azonban elképzelhetőnek tartották ilyen tárgyú előadás programba iktatását. Csupán érdekességként említjük meg, hogy a nyelvi képzés bővítésére még a háború legvégén is- megint csak a hatalmi - politikai változásokat tükröző- újabb tervek születtek. Kunos Ignác igazgató néhány nappal a Breszt - Litovszk-i és a bukaresti békék megkötése után a tanári kar előtt már arról beszélt, hogy a jövő évi nyelvtanfolyamok során már a lengyel és ukrán nyelv tanítását is meg kellene kezdeni. Az ukránt, gazdasági fontossága miatt, rendkívüli tárgyként az Akadémia programjába is javasolta beiktatni. 1918 májusában azután már egészen konkrétan említették Bonkáló Sándor egyetemi magántanár nevét, aki az 1918/19-es tanévben már megkezdhetné az ukrán nyelv tanítását. Bonkálót 1919 tavaszán a Tudományegyetem tanárává nevezték ki, s nincsen adatunk arra, hogy 1918 őszén ténylegesen tanított volna az Akadémián. A Keleti Akadémia nyelvi képzésének történetéhez tartozik annak megemlítése is hogy a tanárok közül sokan nyelvkönyvek, szótárak s kifejezés gyűjtemények vagy egyéb segéd könyvek készítésével járultak hozzá a nyelvoktatás színvonalának emeléséhez. A nyelvi képzés technikai feltételei között érdemes szólnunk még a Keleti Akadémia egyik úttörő kezdeményezéséről, az 1913-ban létesített fonetikai laboratóriumról. Még 1913 májusában Balassa József, a jól ismert nyelvész azzal az ajánlattal fordult az intézet igazgatójához, hogy a nyelvtanítás segítségére egy fonetikai laboratóriumot rendez be és működtet a továbbiakban. Kunos és a tanári kar is szívesen fogadta a javaslatot, s Balassa megkezdhette a berendezések beszerzését, s később a felvételek készítését. A laboratórium részben a kísérleti fonetika műhelye lett, részben a nyelvoktatás gyakorlati segítését végezte. Kapcsolatot építettek ki a bécsi Tudományos Akadémia Phonogramm Archivjával, és keleti nyelvekből, sőt magyar nyelvjárásokból is készítettek felvételeket. A laboratórium gyűjteménye a világháború idején a fogolytáborokban készített rendkívül érdekes s legkülönbözőbb nyelvű felvételekkel (votják, baskír, tatár, észt, cseremisz, mordvin stb.) egészült ki. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, 1918 körül a Keleti Kereskedelmi Akadémia Magyarország legkorszerűbb és legsokrétűbb gyakorlati nyelviskolájává is vált. 2. 3. A hallgatók tanulmányi kirándulásai A Keleti Kereskedelmi Akadémia első szervezeti szabályzatában külön pont foglalkozik a tanulmányi utazások kérdésével. Eszerint „ az oktatás kiegészítő részét teszik a tanulmányi kirándulások, illetve utazások a Kelettel való kereskedelmi forgalom szempontjából nevezetes ipari és kereskedelmi telepekre és a Keletre, melyekre nézve a tanári kar javaslata alapján a felügyelő bizottság határoz. Ily utazásokban azon hallgatók vesznek részt, kiknek előmenetele és magaviseleté bizonyosságot nyújt arra nézve, hogy az utazást ismereteik megfelelő gyarapítására sikerrel fogják felhasználni. Az utazásban az arra kijelöltek ... résztvenni kötelesek."13 A szervezeti szabályzat e pontja a tanterv egyik lényeges elemére utal. Az Akadémia hallgatóit, nem csak a nyelvtanítás esetében igyekeztek gyakorlatias tudással felvértezni, de a kereskedelmi szakismeretek tekintetében is. A tanulmányi „kirándulások” egyik típusa a fővároson belüli szakmai programokat jelentette. Minden tanévben elsősorban az elsőéves hallgatók több alkalommal tettek látogatást budapesti kereskedelmi, ipari, közlekedési létesítményekben, bankokban, kereskedőházak központjaiban. A tanári kar olyan cégeket igyekezett e célból kiválasztani, amelyeknek a Balkán-félsziget államaival már volt BCE Lt. 2/b 11. 29
