Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Szögi László: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891–1920
Összehasonlításként érdemes közölni, hogyan alakult a hallgatók nyelvi érdeklődése az utolsó békeévben. 1913/14-ben a kötelező német mellett az alábbiak szerint tanultak nyelveket az Akadémia diákjai: I. év II. év Összesen Angol 29 37 66 fő Francia haladó 19 33 52 fő Szerb 20 8 28 fő Francia kezdő 27 0 27 fő Török 7 19 26 fő Román 14 9 23 fo Olasz 16 6 22 fő Spanyol 0 11 11 fő Újgörög 5 4 9 fő Bolgár 0 8 8 fő Orosz 0 5 5 fő Arab 0 2 2 fő A háborús években erőteljesen megfogyatkozott a hallgatói létszám, hiszen a behívások a diákok jó részét érintették. A hallgatóságról a hadseregben is hamar kiderült, hogy speciális képzettségük különösen sokat ér. Sok diák lett tolmács a balkáni vagy oroszországi hadszíntereken. A tanári kar mégsem maradt munka nélkül. Már a háború elején is több alkalommal tartottak ismeretterjesztő előadásokat a Balkánról és népeiről. 1915 őszén, amikor a központi hatalmak döntő győzelmet arattak a Balkánon, a gazdasági élet vezető köreiben olyan hangulat alakult ki, hogy megnyílt az út Konstantinápoly felé, sőt tovább Kis Ázsia és Mezopotámia, Perzsia irányába. A magyar nagytőke, a bankszakma és külkereskedelem képviselői előtt egy hatalmas gazdasági expanzió lehetősége látszott kialakulni, s e képzetet erősítette, hogy a gyorsabban ébredő és erősebb német gazdaság és külkereskedelem a szemük láttára, s meglehetősen agresszívan igyekezett kihasználni a balkáni győzelemből adódó előnyöket. A kérdéssel kapcsolatos legfontosabb döntések természetesen a nagypolitika szintjén születtek, de következményei a Keleti Kereskedelmi Akadémiát is érintették. 1915 decemberében török és bolgár nyelvtanfolyamok indultak külső érdeklődők számára. Az érdeklődés minden várhatónál nagyobb volt. Már az első tanfolyamok létszáma (120 fő törökre, 40 fő bolgár nyelvre) meglepő volt, de a tanév folyamán még két alkalommal kellett újabb kurzusokat indítani, ezúttal már szerb nyelvből is, hogy az óriási érdeklődést kielégíthessék. A nyelvi tanfolyamok mellett ugyancsak 1916-ban speciális és rövidített balkáni kereskedelmi kurzust is indítottak, több mint 70 jelentkező részére. A mintegy 450 nyelvtanfolyamra járó külső hallgató elég munkát adott, a török, bolgár és szerb nyelv oktatóinak. 1916/17-ben már csökkent az érdeklődés, de még akkor is 129-en jelentkeztek e kurzusokra. A török és arab nyelvet Kunos igazgatón kívül 1909-től tanársegédként Germanus Gyula is tanította. Germanus, aki az első világháború idején már jónevű szakmai tekintélynek számított, 1915 végén érdekes javaslattal állt elő.'VI világháború” — írta Germanus —„ közelebb hozta Magyarországot a török birodalomhoz, ...s Magyarországnak elsőrangú érdeke a mohamedán törökséggel és arabsággal a legszorosabb nexusban maradni, és e nexust e népek nyelvei, története, joga és szokásainak alapos ismeretével megalapozni és erősíteni’’14. A fiatal tanár javaslata az volt, hogy a Keleti Akadémián, hozzanak létre egy „iszlámológiai” tanszéket, amely a fenti stúdiumokat tanítaná. Germanus javaslat kétségtelenül érdekes, s valóban fontos, de a tananyag ilyen mélységben nem a Keleti 14 BCELt. 2/b. 8. 285/1915. sz. 28
