Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Szögi László: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891–1920
című praktikus ismereteket nyújtó óra, amelyet Hajnos Gyula orvos tartott. Később, 1910 után már csak a másodév utolsó három hónapjában tanított tárgyként szerepelt az Akadémia tanrendjében. A közlekedéstan keretében a vasúttal, a folyami és a tengeri hajózással kapcsolatos technológiai ismereteket, vasúti földrajzot, fuvarozási jogszabályokat, tarifarendszereket tanítottak a hallgatóknak. A kezdetben közös vámügy és külkereskedelem, valamint nemzetközi jogi és konzuli ügyek, aminek jelentőségét az adta, hogy szakmai körökben többszőr merült fel az az ötlet, hogy a Keleti Akadémiának Konzuli Akadémiává kellene válnia. E kérdés tárgyalására később még visszatérünk. 1905-től Berinkey Dénesnek, a polgári forradalom későbbi miniszterelnökének személyében közös tanára volt az Akadémián a nemzetközi jognak és konzuli ügyeknek, illetve a jogi enciklopédiának. A differenciálódás további jeleként 1903-tól a vámügy is két részben került előadásra. Önálló tantárgy lett a vámtarifák, s ugyancsak különálló a vámelmélet, amelyet 1903 és 1908 között iíj. Wekerle Sándor tartott, aki később 1928-tól 1931-ig Magyarország pénzügyminisztere lett. Wekerle távozása után a tárgy ismét közös lett vámtarifák-vámtechnikák néven. Az 1903- as év jelentős tantervi változása volt a Kereskedelmi szeminárium életre hívása. Az egyetemeken ekkor már régóta szokásos szemináriumi oktatási rendszer itt is a hallgatók ismereteinek elmélyítését szolgálta, s gyakorlati képzésüket is segítette. A szemináriumon az első évben a következő témákat tárgyalták, illetve gyakorolták: „Kereskedelmi összekötetésünk a Balkán államokkal, oda menő és onnan jövő faktúrák. Kiegyenlítés a behozatalnál meg a kivitelnél. Kombinált feladatok a levelezés, a számtan és könyvviteltan köréből. A folyószámlák kettős és változó kamatlábbal. Az Osztrák-Magyar Bank mérlegének és üzleti határozmányainak taglalása. ” A másodév anyaga: „A börze és a börzeügyletek. Az ár jegyzőlap ismertetése. Értékpapír-számítás. Pontos kiegyenlítés. Kombinált feladatok (mint előbb). Az üzlettervek taglalása, az árkereskedelem technikája, a levelek és a váltók megírása, az üzletesetek elkönyvelése, a folyószámlák lezárása, az egyenleg kifizetése."7 A szemináriumon túl a kereskedelmi és váltójoggal, a tőzsdei szervezettel és a tőzsdebírósági gyakorlattal, a csődjoggal és szabadalmi kérdésekkel több más téma mellett a kereskedelmi és hiteltörvényhozás című tárgy keretében ismerkedhettek meg a diákok. A szeminárium később csak a másodévesek tananyagában szerepelt. 1906-tól kezdve egyre többször merült fel az Akadémia újbóli átszervezésének kérdése. Ebben az időben már az intézet egyoldalú keleti jellegét kizárták bizonyos szakkörök, és a tanári kar 1907. február 27-i ülésén már úgy nyilatkozott, hogy szükséges egy új tárgy, a külkereskedelmi ismeretek, vagy más elnevezéssel a világkereskedelem technikája elnevezést viselő óra bevezetése. A később tárgyalandó reformjavaslatok közül talán ez volt az egyetlen, amely azonnal megvalósult, s már az 1907/08-as tanévben bevezetésre került. A mindkét évfolyamban tanított tárgy kifejezetten az általános közgazdasági képzés irányába, egy új, teljesebb közgazdaságikereskedelmi főiskola létesítése felé tett lépésnek számított. Éppen ezért érdemes részletesebben szemügyre venni a tantárgy programját. Milyen területekre és milyen árukra, illetve milyen módszerekre hívták fel a hallgatók figyelmét. A tárgy tematikája bevezetésétől a háború végéig is sokat változott. Kezdetben a második évfolyamban még a hazai őstermelés és gyáripar külkereskedelmi szempontból való bemutatására, a hazai kiviteli cikkek jellegzetességeire is kitért a tananyag. Később egyre dominánsabban a külkereskedelmi technikák minél részletesebb megtanítására törekedett. Az alábbiakban a tantárgy 1916-os tematikáját ismertetjük, amely a kiforrottabb koncepciót tükrözi: „ A nemzetközi kereskedelemben használt mértékrendszerek: a méterrendszer, Angolország és az Észak- Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Törökország, Kína és Japán mértékrendszerei. A világkereskedelem szempontjából legfontosabb államok valutarendszerei. Magyarország és Ausztria, Németország, a latin valutaegyezmény kötelékébe tartozó államok, Nagy-Britannia 7 Jelentés 1903/04 20
