Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
Szögi László: A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam és a Keleti Kereskedelmi Akadémia története 1891–1920
és gyarmatai, Oroszország, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, Törökország és Egyiptom, Észak-Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Kína, Japán. A kereskedelem segédszervei. Vásár, vásárcsarnokok, mintakiállítások, érverések, tőzsdék, szállítmányozás, hitelesítés, kereskedelmi kamarák konzuli intézmény, raktárházak, kiviteli egyesületek kereskedelmi múzeumok áruszállítás a tengeren, távirati code-ok, a legfontosabb tengerhajózási társaságok a tengeri szállítmánybiztosítás, a bankok szerepe a külkereskedelemben. A legfontosabb tömegáruk jegyzésének módja a világpiacokon: Kávé, Cukor, Búza, Liszt, Szesz, Épület- és műfa. Ásványolaj. Nyers pamut, Pamutfonál, Gyapjú, Gyapjúfonál. A közvetítő kereskedelem szervezete: Exportőr. Bizományos. Ügynök. Bevásárló. Különleges alakulások. A világkereskedelem technikája. Áralakulás. Fizetési feltételek: Hitelértesülések Csomagolás. Reklám. A kiviteli kereskedelem, a behozatali kereskedelem, árkalkulációk az indent, elhajózási minták, számlázás, kereskedelmi politika, a kábelvonalakról."11 E jelentős változás mellett, ugyancsak 1907-ben vezették be módszertani újításként s rendkívüli tárgyként a német és magyar nyelvű gyorsírást, valamint már a gépírás oktatását. Az intézet tantervének fejlesztése azonban olyan következményekkel is járt, amiket sem a tanárok s különösen a diákok nem akartak, nevezetesen a hallgatói óraterhelés már-már elviselhetetlen növekedését. A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam indulásakor még csak heti 23 óra volt a diákok penzuma mindkét évfolyamban, és szükségszerű változtatások s fejlesztések következtében 1908-ra már az első évben 34 a másodéven 38 kötelező órára emelkedett, amihez újabbak jöttek, ha valaki az előírtnál több nyelvet is akart tanulni, vagy a nem kötelező speciális kollégiumokat is felvette. A Keleti Akadémia tanári kara többszöri tárgyalások után 1909-ben, az ügyben így foglalta össze véleményét: „Több év óta tapasztaljuk, hogy hallgatóink a jelenlegi órabeosztás mellett igen nagymértékben túl vannak terhelve. Több napon 8-12 óráig és 3-7 óráig van előadásuk, ami már magában véve is fárasztó, és így csak az esti és éjjeli órák maradnak arra, hogy az iskolában előadott anyagból el is készüljenek és olvasmánnyal gyarapítsák ismereteiket. Ezért immár elhalaszthatatlannak látszik, hogy hallgatóinknak eme túlterheltségét lehetőleg csökkentsük. ’,SI A tanári javaslatban elsősorban a nagy óraszámú órák heti oktatási tartamát kívánták 1-1 órával csökkenteni, s ez a Balkán gazdasági földrajzát, valamint a közlekedéstant érintette, a nyelvek közül pedig 1-1 órával csökkentették a választott keleti és a német nyelv heti óraszámát. A másodévfolyamon ennél nagyobb mérvű csökkentést javasoltak annyira, hogy 38-ról 30-ra csökkenjen a heti óraszám. A tanári kar és a felügyelő bizottság valamennyi javaslatát ugyan nem fogadta el a minisztérium, mégis az 1909/10-es tanév elején könnyítéseket vezettek be, s mintegy 3-4 órával csökkent a hallgatók kötelező óraszáma. A tanári kar javaslatának érdekes és figyelemreméltó eleme volt a főleg másodévesek részére tervezett és csak a tehetségesebb hallgatók számára tartandó speciális kollégiumok rendszere. Ilyenek például: Speciális előadások a balkáni államok gazdasági és politikai viszonyainak egyes aktuális kérdéseiről, " vagy „Közgazdasági olvasmányok és ezekhez csatlakozó beszéd és stílusgyakorlatok az angol és olasz nyelvben való alaposabb kiképzésre, ” vagy Szemináriumi gyakorlatok a vasúti és hajózási közlekedés köréből. "I0 E speciális kollégiumok beindítására nem került sor, nyilván a főhatóság úgy vélte, e témákat is főkollégium keretében és mindenki számára kell előadni. * BCE Lt. 2/b 11. A M. Kir. Keleti Akadémia óraterve 29. p. 9 BCE Lt. 2/b 5. 107/1909. A M. Kir. Keleti Akadémia tanári karának vélcményes jelentése az intézet tanítástervének revíziójáról 10 Uo. 21
